A sárgarépa az egyik legnépszerűbb zöldségféle Magyarországon és Európában, amire folyamatos és egyre növekvő kereslet van.
Április közepén már megtalálhatók a lengyel nagybani piacon az első idei fejes káposzta tételek.
Az április 15-20. közötti időszakban volt a legnagyobb a kínálat a nagy árverési csarnokokban, innen valószínűleg felfelé mennek majd a nagybani árak.
Nagyon változóak a zöldségárak a Budapesti Nagybani Piacon, ráadásul sok az import áru is.
A hirtelen jött felmelegedés miatt megszokottnál korábban indult az idei spárgaszezon Magyarországon.
A saláta az egyik legkedveltebb zöldség, de a boltokban ennek is megugrott az ára, érdemes lehet otthon termeszteni.
Megkezdődött a luxuskategóriába tartozó, fűtött termesztésű spárga szedése Svájcban.
Egyre népszerűbb Magyarországon a csicseriborsó, ahogy a belőle készült szendvicskrém, a humusz is.
Elkezdődött a hobbikerti szezon, ezekre tanácsos odafigyelnie mindenkinek a vetőmagválasztásnál.
A korai húsvét okozta fellendülő kereslet felfelé húzza a spárga árát Hollandiában.
Precíziós permetezőgéppel rukkolt elő két brit vállalkozás a szántóföldi zöldségek védelmére.
A termőterületek drasztikus csökkenése is megfigyelhető már hazánkban, a csemegét 30 százalékkal, míg a hüvelyest 50 százalékkal kisebb területen termelik.
Eredményre vezettek az elmúlt évek beruházásai a magyarországi hajtató kertészetekben.
Egyre népszerűbbek a városokban a közösségi kertek, ahol bárki termelhet zöldséget magának.
Hamarosan kapható lesz az a francia robot, amelyet a zöldség- és szőlőtermesztők kisegítésére fejlesztettek ki.
Csak a gumós zeller behozatala 138 százalékkal 5,94 ezer tonnára nőtt 2023-ban az előző évihez képest.
Ha a helyzet nem változik, jelentős veszteségekre számítanak a szántóföldi zöldségtermesztők.
Hiába kapható már a lengyel piacokon a hazai uborka, az import még lenyomja az árakat.
A spanyolországi problémák miatt Hollandiában jó év elé nézhetnek a paradicsomágazat szereplői.
2022-ben már rengeteg trópusi és szubtrópusi gyümölcsöt is termesztettek az Európai Unióban.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
