A Velencei-tó vízszintje döbbenetesen alacsony, 64 centiméteren áll, ami jelentős aggodalomra ad okot a szakértők szerint.
Mostanra már vannak olyan részei a tónak, ahol száraz lábbal lehet is sétálgatni.
Rekordalacsony a Tisza vízállása Szolnoknál, mostanra megdőlt a korábbi rekord is.
A tó vízhőmérséklete szokatlanul magas értékeket mutat az idei nyár végén, több mint 2 Celsius-fokkal meghaladva az elmúlt húsz év átlagát.
Az idei nyárban különösen figyelemre méltó, hogy a Velencei tó vize 30 egymást követő napon maradt 24 °C felett, ami a megfigyelések történetében eddig csupán egyszer fordult elő.
A Velencei-tó, annak sekélysége miatt rendkívüli módon ki van téve az időjárási és éghajlati változásoknak.
Súlyos ökológiai válság alakult ki a Velencei-tónál, ahol a hivatalos közleményeknél jóval drámaibb mértékű halpusztulásról számolnak be a helyszínen tartózkodó civilek.
Magyarország vízrendszereiben egyre több inváziós faj terjed, részben természetes úton, részben emberi közreműködéssel.
A szakértők szerint nitrogénterhelés okozhatta a Velencei-tónál tapasztalt halpusztulást.
Megkezdődött a Velencei-tó jegesedése, de a jégréteg nem alkalas sportolásra, vagy bármely más tevékenységre.
Közel egy tonnányi compót telepítettek a Velencei-tóba a Magyar Országos Horgász Szövetség szakemberei.
Október 31-én véget ér a vihar-előrejelző és viharjelző szolgáltatás a magyar tavakon.
A hosszan tartó meleg időjárás miatt szakemberek kiemelten figyelik a tavak vízminőségét.
Készültségben vannak a horgászok és az okosbója is, hiszen nagyon apad a Velencei-tó.
A forróságban tavaink vize is egyre melegebb, a Velencei-tó hőmérséklete Agárdnál már a 30 fokot közelíti.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) fontos felsővezetői egyeztetést tartott.
A téli szezonban a Pátkai-víztározóból töltik fel a Velencei-tavat, ez azonban nem mindenkinek kedvez.
A Magyar Országos Horgász Szövetség január 1-től több lényeges változást vezetett be a Velencei-tavon.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
