Súlyos a helyzet a Balatonnál: így mentenék meg a magyar tengert
Milliárdos strandmentő akció indult a Balatonon, 50 ezer köbméter iszapot kotornak ki.
Milliárdos strandmentő akció indult a Balatonon, 50 ezer köbméter iszapot kotornak ki.
Az azonnali beavatkozás keretén belül megkezdődtek a kotrási munkák a Balatonnál.
Az 1970-es években merült fel először egy átfogó vízvédelmi rendszer kialakítás a Balaton vízminőségének megóvása érdekében.
A Pest Vármegyei Főügyészség eljárást kezdeményezett, miután egy védett, Natura 2000 területhez tartozó úszóláp nádasát illegálisan vegyszerezték.
A száj- és körömfájás miatt leölt állatok talajvízre gyakorolt hatását vizsgálták szakértők.
A klímaváltozás hatásai egyre nyilvánvalóbbak a Balatonon, ahol az utóbbi időben szokatlan algásodás figyelhető meg.
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének munkatársai gyorsan tisztázták, mi áll a jelenség hátterében.
A jelek szerint ismét algásodni kezdett a Balaton vize, de egyelőre még nem tudni, mi állhat a háttérben.
A parajdi bányakatasztrófa miatt megemelkedett sótartalom okán fokozott figyelemmel kísérik a Maros vízminőségét.
Sokszor már tavasszal is van vízdeficitje a talajnak, azaz az öntözést nem naptárhoz, hanem a környezeti körülményekhez igazodva kell elkezdni.
Súlyos problémákat okozhat ez az állat a magyar vizekben, ezért volna szükség a változásra.
Sokak szerint a Duna medrében elszáguldó hatalmas vízmennyiség jelent megoldást az aszállyal küzdő gazdálkodók számára, a helyzet azonban jóval összetettebb.
A hatóságok azonosították a Kapos-folyón és a Sió-csatornán észlelt halpusztulások okát.
A hosszan tartó meleg időjárás miatt szakemberek kiemelten figyelik a tavak vízminőségét.
Nagyon rossz állapotban vannak hazánk felszíni vizei, a helyzet kezeléséhez komplex megoldásra lenne szükség.
A hazai fejlesztésű okos bóját nemcsak a vízminőség mérésére és ellenőrzésére lehet használni.
4 milliárd forintból valósult meg a Rába és a Rábca folyó mentesített öblözeteinek árvízvédelmi fejlesztése.
Közös érdekünk, hogy a vízminőséget minél jobb állapotban tartsuk – mondta Nagy István „a Rába és a Rábca folyó mentesített öblözeteinek árvízvédelmi...

Az Északi-középhegységben egyre gyakoribbá váltak a farkasészlelések, miután védett európai szürke farkasok telepedtek meg a régióban.
Franciaország szigorúbb intézkedéseket vezetett be a szarvasmarhák között terjedő csomós bőrbetegség megfékezésére.
A vastag rétegfelhő alatt hópihék táncoltak szombaton kora este a Dunántúl nyugati felén.
Vasárnap reggel még a Dunántúl délnyugati, nyugati részein fordulhat elő nagyobb területen sűrű köd.
Túlnyomóan borult, párás, egyes részeken tartósan ködös idő várható