A balatoni nádaratás szezonja december 1-jén kezdődik és február 15-ig tart. Indokolt esetben legfeljebb február 28-ig hosszabbítható meg a szezon, ezt követően azonban a tavaszi vegetációs időszak miatt természetvédelmi okokból már nem dolgozhatnak a nádasokban. A Balaton nádasállománya jelenleg mintegy 1200 hektárt tesz ki, ehhez képest az idei munkálatok az engedélyek alapján ennek csak töredékét érintik. Ebben a szezonban eddig 79 engedélyt adtak ki 44 hektárra, emellett Szigliget térségében további 32 hektáron haszonnád-, 16 hektáron pedig vízminőségvédelmi nádvágásra kerül sor.

A munkálatok feltételeiről és mértékéről a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (KDTVIZIG) elmondta, hogy a nádvágáshoz minden esetben mederkezelői hozzájárulás szükséges, amelyet az igazgatóság ad ki a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság előzetes természetvédelmi engedélye alapján. A vízügyi igazgatóság felhívta a figyelmet, hogy bár a tavon jelenleg összefüggő jégréteg található, a jégről történő gépi nádaratáshoz szükséges vastagság egyelőre nem tekinthető biztosnak.

A Balatonon a korábbi években is folytak nádvágási a munkálatok. Az éghajlatváltozásból adódó enyhe téli hónapok ugyan nem tették lehetővé a jégről történő gépi nádaratást, de partról, illetve szárazulatokon zajlott nádaratás. Bár az utóbbi napokban kialakult a tavon egybefüggő jégréteg, de a jégről történő gépi nádvágáshoz szükséges jégvastagság és a hideg időjárás tartóssága még bizonytalan - jelezték.

Mit kell tudni a téli nádaratásról?

A vízügy tájékoztatása szerint az idei szezonban eddig 79 ilyen hozzájárulást adtak ki, összesen 44 hektárnyi területre. Az engedélyt vállalkozók, intézmények, önkormányzatok és magánszemélyek kaphatják meg, a nádaratást pedig vagy a KDTVIZIG megbízásából dolgozó, megfelelő gépparkkal rendelkező vállalkozók, vagy a nádat hasznosító cégek, illetve az érintett ingatlantulajdonosok végzik. A nádaratásnak több típusa is van:

• A vízminőségvédelmi, úgynevezett tisztító vágás célja a rossz állapotú nádasok megújítása, a Balaton vízminőségének megőrzése és javítása. Ezt a munkát a vízügyi igazgatóság megbízásából megfelelő gépparkkal rendelkező vállalkozók végzik, természetvédelmi hozzájárulással, a levágott nád pedig zöldhulladék-telepre kerül.
• A haszonnád-vágás ezzel szemben gazdasági célú, az így levágott, első osztályú nád ipari alapanyagként hasznosul, például nádszövet, nádpalló és tetőfedésre alkalmas termékek készülnek belőle. Ezt azok a vállalkozók végzik, akik a nádat fel is használják, szintén a szükséges vízügyi és természetvédelmi engedélyek birtokában

Balatonfüreden már dolgoznak a strandoknál

Balatonfüreden már közel tíz éve nem volt lehetőség nádat aratni a Balatonon, a szakemberek már megkezdték a munkát a település strandjain: az Esterházy strand és a Kisfaludy strand keleti illetve nyugati lido részénél vágják a nádast, és az Aranyhíd strandnál is dolgoznak A város önkormányzata jelezte, hogy a nádaratást nagy körültekintéssel kell végezni, mert a Balaton jege még mindig csak 7 centiméter vastag, ráadásul a nádasok környékén, a növény termelte hőhatás miatt ennél is vékonyabb, terhelés esetén könnyen beszakad - olvasható a VEOL.hu oldalán.

Mint írták, a nád rendszeres vágása több szempontból is fontos lenne. Egyfelől a növényzet elöregszik, az elhalt növényi részek felhalmozódnak, ami oxigénhiányt okoz a vízben, rontja a vízminőséget és csökkenti a biodiverzitást. A gondos, hozzáértő vágás elősegíti a növényzet megújulását és egészségét, és ezzel biztonságos életteret teremt számos madár-, rovarfajnak és kétéltűnek.

Ugyanakkor a nád aratásánál fontos a környezetvédelmi szempontok és előírások betartása, a nem megfelelő beavatkozás ugyanis az élőhelyek pusztulásához is vezethet, és ezek regenerációja éveket vehet igénybe.