A munkálatok során a Pilisi Parkerdő munkatársai 190 új kíméleti területet jelöltek ki Esztergom, Pilisszentlélek, Pilismarót és Dömös térségében, gondosan választva ki azokat a kisebb, 500-5000 négyzetméter közötti foltokat, ahol a természetes állapot megőrzése különösen indokolt. Ezeken a helyeken - például meredek lejtőkön, idős állományokban vagy források közelében - gazdálkodás a továbbiakban egyáltalán nem történik. Emellett 3431 úgynevezett „élőhelyfát” - szaknyelven habitat-fát - is felmértek, amelyek odvaikkal, korhadó ágaikkal és más mikroélőhelyeikkel számos állatfaj számára biztosítanak menedéket. A fafajok megoszlása jól tükrözi a Pilis változatos erdőit: a legtöbb habitat-fa bükk, kocsánytalan tölgy és cser volt, de előfordult juhar, kőris, hárs és vadgyümölcs is.

A habitat-fákon a Parkerdő szakemberei 9757 mikroélőhelyet azonosítottak mobilapplikációval támogatott adatgyűjtés során. Harkályodúk, korhadó kéregzsebek, gombatelepek, vízmegtartó mélyedések: ezek a kis élőhelyek kulcsszerepet játszanak az erdei ökoszisztéma egészségének fenntartásában. A felmérések során több védett állatfajt is észleltek, például nagy pelét, barna varangyot vagy ritka rovarokat. A projekt során külön figyelmet kaptak a holtfák is: az átlagosan 23 köbméter/hektár holtfa mennyiség kiemelkedőnek számít, és fontos indikátora a természetközeli gazdálkodásnak.

A programban részt vettek a Soproni Egyetem hallgatói is, akik szakmai gyakorlatuk során a helyszíni adatgyűjtéstől a digitális feldolgozásig megismerhették a fenntartható erdőkezelés modern eszközeit. A Pilisi Parkerdő a projekt révén tovább erősíti azt a szemléletet, amely az erdőgazdálkodást természetvédelmi és társadalmi szempontokkal is összehangolja, ugyanis a jövő erdeje ugyanis közös felelősségünk. A projekt az Interreg Magyarország-Szlovákia Együttműködési Program támogatásával valósul meg