Tényleg ez lehet a magyar földek új csodanövénye?
Utánajártunk annak, hogy vajon tényleg megéri-e szóját termeszteni Magyarországon.
Utánajártunk annak, hogy vajon tényleg megéri-e szóját termeszteni Magyarországon.
A vetőmag-forgalmazók 2026-ra vonatkozó első becslései szerint Spanyolországban a görögdinnye- és sárgadinnye-termesztés területe számottevően nőhet.
Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság az elmúlt években csaknem 1000 hektár erdőterületet vásárolt.
Magyarországon 13,9%-kal nőtt a biotermékek kiskereskedelmi forgalma, hazánk az Európai Unióban a második leggyorsabban bővülő piac.
Február 2-án ünnepeljük a világszerte a Ramsari Egyezményt és a Vizes Élőhelyek Világnapját.
A francia konyaktermelők fő szövetsége hektáronként 6000 eurós támogatást fog nyújtani tagjainak.
Ezekkel jó, ha mindenki tisztában van, aki Magyarországon termőföldet szeretne vásárolni.
A Magyar Közlöny 153. számában megjelent 2025. évi XCVII törvény több agrártárgyú törvény módosításáról rendelkezik.
A burgonya, a szója és a kukorica hozamai is elmaradtak a tavalyi szinttől, de a zöldpaprika és az alma hozama sem fest jól.
Közösségi alapú mintaprojekt indult a Pilisben, amelynek során közel tízezer mikroélőhelyet térképeztek fel.
Az Egyesült Államokban a mezőgazdasági területek külföldi tulajdonlása az utóbbi években fokozott figyelmet kapott.
Mintegy 58,5 milliárd forint támogatás utalása indult meg, melyek majd 37 ezer kérelem alapján jutnak el az érintett gazdálkodókhoz.
Magyarországon, az egy évvel korábbihoz képest 10 százalékkal alacsonyabb termelői áron kereskedtek az étkezési búzával október negyedik hetében.
Az új technológiák, a vetésszerkezet tudatos átalakítása és a fiatalabb generációk szakmai felkészültsége mind kulcsa lehet a fenntartható működésnek.
Franciaországban a becslések szerint 2%-kal csökken az idei körtetermés a tavalyihoz képest.
A globális erdőirtás csökken, ugyanakkor az erdők továbbra is nyomás alatt vannak.
Magyarországon, az egy évvel korábbihoz képest 1 százalékkal alacsonyabb termelői áron kereskedtek az étkezési búzával szeptember utolsó hetében.
Ha az nem lenne, elég, hogy áramlik hazánkba a külföldi áru, az elmúlt öt évben a negyedére zuhant exportpotenciálunk is.
A Destatis 2025-ös évre vonatkozó, immár végleges adatai szerint az idei német cseresznyetermés volumene 37,3 ezer tonna lett.

Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák a földeken, ami miatt több helyen átmeneti, intenzív szaghatásra kell számítani.
A nyári kapás növények a vetés óta alig vagy egyáltalán nem kaptak természetes öntözést, és az őszi vetésekre vonatkozóan is egyre többfelé tapasztalható aszály.
A külpiaci terjeszkedés ma már nem csupán lehetőség, hanem stratégiai irány a hazai agrár- és élelmiszeripari vállalkozások számára.
Lengyelországban a zöldség az idei szezonban komoly árnyomás alá került, amit egyrészt a vártnál nagyobb belföldi kínálat okozott.
Óriási repedések keletkeztek az aszály hatására, a szárazság a következő napokban tovább fokozódik, kevéske eső csak délnyugaton eshet.