2025. november 8. 14:03
Megrázó részletek: így kerülhetett be a fertőzés a magyar marhatelepre
Bóna Szabolcs szerint nem zárható ki, hogy drónokról jutott be a vírus Rábapordányra.
2025. december 5. péntek Vilma
Bóna Szabolcs szerint nem zárható ki, hogy drónokról jutott be a vírus Rábapordányra.
Megrázó részletek: pszichológust hívott dolgozóihoz a fertőzött rábapordányi marhatelepet irányító Bóna Szabolcs.
17 milliárdba került a védekezés és olyan feladatokat is el kellett végezni, amire korábban még nem volt példa itthon.
Nincs más lehetőség, fokozni kell a járványvédelmi intézkedéseket és erősíteni kell a folyamatokat.
Ezek az állatok egyértelmű szövetségesei lehetnek a gazdáknak – csak hagyni kell, hogy tegyék a dolgukat.
Nebraskában, az USA egyik jelentős húsmarhatenyésztő államában is megjelent a madárinfluenza.
Az Új Világi Csavarféreg, egy pusztító élősködő, amely élve fogyasztja el a szarvasmarhákat, Közép-Amerikából észak felé terjed.
A járványvédelem teljesen új megoldásokat kényszerít ki a genetika és a technológia terén is.
A fertőzött szarvasmarha-állomány mellett a sertéseket is le kell ölni Rábapordányban.
Azt is megtudtuk, miért volt szükség a vakcinázás megszüntetésére és mikor lehet leghamarabb fellélegezni.
A Dunakilitin és Darnózselin leölésre ítélt mintegy 3500 szarvasmarhát mégsem Jánossomorjára viszik.
Korábban gyakran előfordult, hogy vadakat is megfertőztek a száj- és körömfájásos haszonállatok. Mi jöhet most?
Felkavaró felvételek érkeztek a beteg állatokról a Győr-Moson-Sopron vármegyei állattartó telepről.
Száj- és körömfájás: az állatorvos szerint a vakcinázott és a betegségen áteső állatok is időzített bombák
A hatóság szerint nem okoz környezeti problémát Csemeztanyán a tetemek elföldelése.
Hegyeshalomnál folyamatosan zajlik a száj- és körömfájás miatt leölt állatok elhelyezése a kijelölt dögtemetőben.
A helyiek tiltakoznak az egészséges állatok leölése és a fertőzött egyedek helyi eltemetése ellen.
Csökkenő szarvasmarha-állomány az EU-ban, itthon viszont növekedett a tyúk- és sertésállomány mennyisége.
Dél-Koreában is azonosították közel két év után a száj- és körömfájás betegséget.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
