A magyar mezőgazdaság életben maradása múlik ezen: víz nélkül nem fog menni
Túl sok függ a nagyléptékű folyamatok szeszélyeitől, a válasz csak a tudatosság lehet.
Túl sok függ a nagyléptékű folyamatok szeszélyeitől, a válasz csak a tudatosság lehet.
Mozgalmas volt a hétfő, a viharok előtt melegrekord, a viharokban szélrekord dőlt meg.
Január 10-én a hajnalt megelőző órákban Budapesten a János-hegyen a legerősebb széllökés elérte a 101,5 km/h-t.
Megdőlt a fővárosi szélrekord Magyarországon a hét elején érkező melegfront hatására.
Budapesten, a János-hegyen 18,5 m/s (66,6 km/óra) volt a legerősebb széllökés a reggeli órákban, amely új fővárosi napi rekord.
Nemcsak a szélrekordot döntötte meg Boris Magyarországon, szombaton új napi csapadékösszeg rekord dőlt.
Megdőlt az országos és fővárosi szélrekord hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat tájékoztatása szerint.
1985 óta nem volt ilyen.

Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
Megalapozatlannak tartják az állattartók a felmerülő állatjóléti javaslatokat és még az sem biztos, hogy a fogyasztót érdekli a kérdés.