Olyan dolog történt a magyar földeken, amire már sokan vártak
Az Alföld keleti részén helyenként alig esett, vagy egyáltalán nem hullott csapadék, az orszég többi részén azonban már nem ez volt a helyzet.
Az Alföld keleti részén helyenként alig esett, vagy egyáltalán nem hullott csapadék, az orszég többi részén azonban már nem ez volt a helyzet.
Minden évben százmilliárdos a kár, gyökeres változásokra van szükség a mezőgazdaságban.
A Dunántúlon nagy területen megszűnt a mezőgazdasági aszály, és a következő napokban további esők várhatók.
A korábban vöröshomokkő- és agyagbánya helyén kialakult tó medre szinte teljesen száraz.
Egyre nagyobb problémát jelent az angol állattartóknak az országban tomboló aszály.
A legsúlyosabban érintett középső régiók alig kaptak esőt, így ott továbbra is súlyos a szárazság.
A szakértők szerint fel kell készülni arra, hogy Magyarország lassan mediterránabb jellegű térséggé válik.
Leghamarabb csak a hét végén számíthatunk jelentősebb mennyiségű csapadékra Magyarországon.
Augusztus 20-án Makónál a Maros vízállása is rekordalacsony szintre, -120 centiméterre süllyedt.
Életmentő beavatkozásra volt szükség az aszály sújtotta Gemenci erdőkben a térség egyedülálló növény- és állatvilágának védelme érdekébe.
Az idei körülmények az illatosabb fajtáknak kedveztek, tiszta ízű, jó zamatú borok születhetnek idén.
A legfrissebb előrejelzések szerint számottevő csapadékra van kilátás a magyar földeken.
Rekordalacsony a Tisza vízállása Szolnoknál, mostanra megdőlt a korábbi rekord is.
Súlyos aszály sújtja Törökországot, Szerbiát és Magyarországot, ami jelentősen veszélyezteti a mezőgazdasági termelést és az energiaellátást.
Az elmúlt időszak száraz és aszályos időszaka után a hét második felében végre megérkezik az eső Magyarországra.
A spanyol növénytermesztés mintegy 67%-a öntözött területeken zajlik, ami jól mutatja az öntözés fontosságát az ország agrárgazdaságában.
A 20-25 fokos napi hőingás, ami jelenleg jellemző itthon, rendesen megterheli a szervezetünket.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.