Jönnek az új pályázatok: erre költhetik a pénzt a magyar termelők
Két újonnan megjelent állatjóléti pályázati felhívás segíti az ágazat hazai szereplőit.
Két újonnan megjelent állatjóléti pályázati felhívás segíti az ágazat hazai szereplőit.
Az állattenyésztésben pedig továbbra is hátrányt okoz a technológiai elmaradottságunk.
A KAP ST vidékfejlesztési pályázatainak ütemterve szerint májusban meghirdetik a telepkorszerűsítési felhívásokat.
Ha nem történik drámai esemény, akkor az idei és a következő év is az állattenyésztés megerősödéséhez vezethet itthon.
Nincs túl fényes helyzetben az európai és a magyar sertéságazat, de azért vannak biztató előjelek is.
Egy éve tart az áldatlan állapot, a szabadon tartott háziállatok már milliós károkat okoznak a szomszédoknál.
Vegyes a kép Magyarországon a sertést illetően, de 2023 nem volt a termelők legjobb éve, 2024-re pedig nehéz lenne bármit is előre jósolni.
A dán mezőgazdasági termelés visszaesésével járhat az ágazat által kibocsátott szén-dioxidra kivetendő adó.
Egyre nehezebb jó minőségű sertéshúshoz jutni, pedig úgy tűnik, hogy nagyon is lenne rá igény.
Akár nyertesei is lehetünk az európai sertéspiac átrendeződésének a szakemberek szerint.
A sertéspestis miatt bizonyos területekről származó húsokat ártalmatlanítani kell.
2023 első nyolc hónapjában mintegy ötödével csökkent az Európai Unió sertéshús-exportja.
A vágóhidak és a húsfeldolgozók még mindig nem tudták teljesen beépíteni a megnövekedett önköltségeket a húsok és a húskészítmények átadási áraiba.
Magyarországon is csökkent a koca- és a hízólétszám az elmúlt évben az európai trendhez hasonlóan.
Hacsak nem történik valami váratlan esemény, jövőre is folytatódhat az állattenyésztési ágazat sikerszériája.
A hatóság arra kéri a gazdákat, hogy legyen mindennapi rutin számukra a járványvédelem.
Az USA sertéshústermelése 1 százalékkal csökkenhet 2023 harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához képest.
Habár eddig az állattenyésztés volt a mostohagyerek Magyarországon, ez 2023-ban megváltozhat.
Hosszabb átmeneti idővel jelentősen csökkenthetők a károk a ketrecmentes állattartási rendszerekre történő áttérésnél.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.