Történelmi áttekintés: A 18–19-ik századig a magyarországi sertéstartást a külterjes tartásmód jellemezte. A disznónyájak egybentartására, éjszakai vé...
Az egyre intenzívebb sertéstartás következtében a gyógyszerfelhasználás is jelentõsen megemelkedett.
Az iparszerû sertéstartás legfontosabb szereplõi a folyamatosan és megfelelõ ütemben sok malacot fialó és felnevelõ kocák. A kocától elvárjuk, hogy sz...
A késõbbiek során néhány, a sertéstartás eredményességét meghatározó témában szeretném véleményemet kifejteni ezeken a hasábokon. Az alábbi gondolatok...
Új, 3600 férőhelyes sertéshizlaló telepet épít a Döbröközi Mezőgazdasági Zrt., amely több mint egymilliárd forint értékben hajt végre beruházásokat -...
Tegnap Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a Pápa 1913 Kft. felé, nagyobb követeléssel rendelkező élő sertés beszállítókkal találkozott. A megbe...
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
