Egyre több olyan magyar agrár- és élelmiszeripari vállalkozás van, ami alkalmas lehet a külföldi terjeszkedésre.
Nagyon kevés agrárcég foglalkozik a fenntarthatóság és a környezetvédelem kérdésével Magyarországon.
Az Agrárminisztérium kiemelt figyelmet fordít az erdészeti oktatás támogatására.
Békés vármegye az öntözésfejlesztés és a rizstermesztés nemzetközileg elismert tudásbázisa.
Agrár-műszaki rendszermérnök mesterszakkal bővül a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem képzési portfóliója.
Magyarország határain túl is keresi a legokosabb fiatal agrártudóst a MATE által támogatott vetélkedő.
Nagy István elmondása szerint folyamatosan erősödnek az agrárkapcsolatok Magyarország és Üzbegisztán között.
20 magyar nő végezte el sikeresen a Corteva Agriscience TalentA nemzetközi oktatási programját.
„A Kisalföldi Agrárszakképzési Centrum Ágazati Képzőközpontjának létrehozása” című pályázat 265,07 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert.
A borúsabb kilátások ellenére is vonzó maradt sok magyar számára a vállalkozói lét.
Egyetlen magyarként a világ száz legjobb egyeteme közt a MATE a THE fenntarthatósági rangsorában.
A kormány hatalmas lehetőségeket lát az élelmiszeriparban, ezért emelte a korábbi 468 milliárdról 750 milliárd forintra az ágazat fejlesztésére fordít...
Nagyon komoly változáson megy keresztül a hazai agrároktatás, de még bőven van hova fejlődni.
Éder Tamás és Potori Norbert lesznek az új tagok a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumában.
A magyar női gazdálkodók idén is csatlakozhatnak a Corteva Agriscience TalentA 2023 nemzetközi oktatási ösztöndíjprogramjához.
Zöldségnövény palántanevelési tanfolyamot hirdet a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE).
Kutatási, oktatási, valamint a közös pályázati lehetőségek feltérképezésére irányuló, 5 éves stratégiai együttműködési megállapodást kötött a MATE és az UBM.
Tavaszi metszési tanfolyamot hirdetett a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem.
A jövő mezőgazdaságának kevesebb lóerőre, és több intelligenciára lesz szüksége.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
