Egyértelműen látszik, hogy a fogyasztók egyre kevesebbet vásárolnak a normál áron, inkább az akciókat keresik a zöldségek és gyümölcsök esetében is.
Úgy tűnik, egyre fontosabb szempont a vásárlók számára a honi eredetet tanúsító védjegy.
Növelni kell a helyben termelt termékek előállítását és a termelők termékeinek a rövid ellátási láncokon keresztüli eladását.
A Magyar Értéktárba a zselici hársméz is bekerült, amely egy különleges fajtaméz, amit a Somogy vármegyei őshonos hárserdőkben termelnek.
Jól látszik, hogy a külföldi beszerzők kíváncsiak a magyar termelőkre és a magyar termékekre.
A közel 170 ezer szakmai látogatót vonzó esemény a magyar exportképes vállalkozások számára is rangos megjelenési lehetőség.
Mennyire számítanak hazainak azok az élelmiszerek, amelyeket nap mint nap fogyasztunk?
Somogyban, a Villányi Borvidéken már augusztusban beindultak a kombájnok, a termelők mégis pesszimisták.
A csicseriborsó, az édesburgonya, a homoktövis, a cirok és a kendermag is a jövő szuperélelmiszere lehet.
Hiába a jó adottság, Magyarország a legtöbb gyümölcsből nem önellátó, tehát csak behozatalból tudja fedezni a szükségleteit.
A 2027-ig tartó uniós költségvetési ciklus forrásaihoz Magyarország soha nem látott mértékű, 80 százalékos nemzeti kiegészítő finanszírozást biztosít.
Magyarország bővelkedik vadban, de az ára miatt csak kiemelt ünnepeken fogyasztjuk.
A vetőmag-nemesítés és termesztés területén komoly együttműködés van kazah és magyar vállalkozások között.
Az elmúlt évek eseményei komoly hatással voltak az élelmiszer-kiskereskedelmi piac működésére, és ez az oka annak, hogy az áruházlánc kínálatában elérhetők import húsok is.
Alaposan felkavarta a piacot a spanyol és olasz időjárás és az ebből fakadó terméskiesés.
Egy szakmai szervezet úgy véli, az almatermesztés drasztikusan visszaeshet, mert a termelők szerint az árak túl alacsonyak évek óta.
Rendeződött a tőkehelyzet a korábban nagyító alá vett Bodrogközi egyesületeknél.
A grillezés mostanra már megelőzte a szalonnasütést és a bográcsozást is a magyarok körében.
A napokban kihirdetett törvénymódosítás több, a vadgazdálkodással foglalkozó jogszabályt is érintett.
A zöldségfélék termőterülete 2025-ben 44,2 ezer hektárra csökkent, ami 7,2 százalékos visszaesést jelentett egy év alatt, két év alatt pedig közel 50 százalékos csökkenést.
A szálló por miatt egészségtelenné vált a levegő minősége az ország keleti részén.
Szakértők szerint Brazília 2025-ben a világ harmadik legnagyobb sertéshús-exportőrévé válhat.
A közeljövőben jelentősen át fog alakulni az uniós zöldségek és gyümölcsök piaca.
