Széles körű szakmai egyeztetést kezdeményezett a hazánkban működő élelmiszer-kiskereskedelmi szereplőkkel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
Az előző negyedévben azt mondták, hogy 2023 az állattenyésztés éve lehet, azon belül viszont most már úgy tűnik, hogy a sertés a fő nyertes.
Nincsenek könnyű helyzetben a malomipar szereplői sem itthon, komoly gondokkal kell szembenézniük.
Magyar javaslatra uniós szinten szigorodhat a mézkeverékek származásának jelölése.
Rendszeresen dolgozunk a kertekben, de a fűnyírás az egyik legkevésbé kedvelt munka.
Sok hazai fogyasztó a sokkal jobb ízű magyar szamócát részesíti előnyben az import termékekkel szemben.
Az első dokumentáltan magyar extra szűz olívaolajat száz milliliteres kiszerelésben lehet kapni egy szaküzletben és néhányat egy borbárban.
Üzletember találkozókat szervezett a Hungarian Food Business Program keretében az Agrármarketing Centrum Erdélyben.
Bár a túró, tejföl és a kefir is javarészt magyar, rengeteg az import sajt és joghurt itthon.
Franciaországban és Olaszországban lenne igény a magyar galambhúsra, de addig, amíg nincsen itthon vágóhíd, ezeket az igényeket nem lehet kielégíteni.
Minden eddiginél nagyobb standdal vesz részt az Agrármarketing Centrum a Kereskedelmi Márkák Kiállításán Amszterdamban.
A magyar vállalkozók ismét nagy lendülettel képviselték az innovatív magyar élelmiszereket.
Dolgozik az GVH az infláció csökkentésén, a hazai élelmiszer-ágazati szervezetekkel vitatta meg javaslatait a versenyhatóság.
Nagy a potenciál a gyümölcsjoghurtokban, hiszen jelenleg több száz vagy akár ezer km-es távolságból érkező importtermékek vannak fölényben, a piaci arányuk meghaladja a 80%-ot.
Elképzelhető, hogy még nagyobb drágulást hozhatnak a kötelező akciók a magyar boltokban.
A napokban kihirdetett törvénymódosítás több, a vadgazdálkodással foglalkozó jogszabályt is érintett.
A zöldségfélék termőterülete 2025-ben 44,2 ezer hektárra csökkent, ami 7,2 százalékos visszaesést jelentett egy év alatt, két év alatt pedig közel 50 százalékos csökkenést.
A szálló por miatt egészségtelenné vált a levegő minősége az ország keleti részén.
Szakértők szerint Brazília 2025-ben a világ harmadik legnagyobb sertéshús-exportőrévé válhat.
A közeljövőben jelentősen át fog alakulni az uniós zöldségek és gyümölcsök piaca.
