Őrület, ami a magyar boltokban folyik: egyre többen vesznek ilyen élelmiszereket
Úgy tűnik, egyre fontosabb szempont a vásárlók számára a honi eredetet tanúsító védjegy.
Úgy tűnik, egyre fontosabb szempont a vásárlók számára a honi eredetet tanúsító védjegy.
Növelni kell a helyben termelt termékek előállítását és a termelők termékeinek a rövid ellátási láncokon keresztüli eladását.
A Magyar Értéktárba a zselici hársméz is bekerült, amely egy különleges fajtaméz, amit a Somogy vármegyei őshonos hárserdőkben termelnek.
Jól látszik, hogy a külföldi beszerzők kíváncsiak a magyar termelőkre és a magyar termékekre.
A közel 170 ezer szakmai látogatót vonzó esemény a magyar exportképes vállalkozások számára is rangos megjelenési lehetőség.
Mennyire számítanak hazainak azok az élelmiszerek, amelyeket nap mint nap fogyasztunk?
Somogyban, a Villányi Borvidéken már augusztusban beindultak a kombájnok, a termelők mégis pesszimisták.
A csicseriborsó, az édesburgonya, a homoktövis, a cirok és a kendermag is a jövő szuperélelmiszere lehet.
Hiába a jó adottság, Magyarország a legtöbb gyümölcsből nem önellátó, tehát csak behozatalból tudja fedezni a szükségleteit.
A 2027-ig tartó uniós költségvetési ciklus forrásaihoz Magyarország soha nem látott mértékű, 80 százalékos nemzeti kiegészítő finanszírozást biztosít.
Magyarország bővelkedik vadban, de az ára miatt csak kiemelt ünnepeken fogyasztjuk.
A vetőmag-nemesítés és termesztés területén komoly együttműködés van kazah és magyar vállalkozások között.
Az elmúlt évek eseményei komoly hatással voltak az élelmiszer-kiskereskedelmi piac működésére, és ez az oka annak, hogy az áruházlánc kínálatában elérhetők import húsok is.
Alaposan felkavarta a piacot a spanyol és olasz időjárás és az ebből fakadó terméskiesés.
Egy szakmai szervezet úgy véli, az almatermesztés drasztikusan visszaeshet, mert a termelők szerint az árak túl alacsonyak évek óta.
Rendeződött a tőkehelyzet a korábban nagyító alá vett Bodrogközi egyesületeknél.
A grillezés mostanra már megelőzte a szalonnasütést és a bográcsozást is a magyarok körében.
Széles körű szakmai egyeztetést kezdeményezett a hazánkban működő élelmiszer-kiskereskedelmi szereplőkkel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

Az Európai Unió előzetes megállapodást kötött a génszerkesztett növények szabályozásáról.
Az idei fokhagyma szezont változó kereskedelmi dinamika, egyenetlen kínálat és árnyomás jellemzi, amit legnagyobb mértékben a kínai fokhagyma befolyásol.
2025-ben a mezőgazdaság kibocsátása 4,4 ezer milliárd forint felett alakult, ez 6,2%-kal több az egy évvel korábbinál.
A forrást a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretéből nyerték el.
Az elmúlt időszakban az intenzívebben terjedő gombakórokozók miatt minőségi problémákkal is számolni kell a kukoricatermesztésben.