A költési időszak közeledtével máris számítani lehet ablakokat, autókat „támadó” madarakra, de a probléma könnyen kezelhető.
Mi tehet a lakosság akkor, ha tavasszal a postaládájukba költöznek a széncinegék?
Az erdei fülesbagoly telelőhelyek országos lakossági felmérése fog történni 2024. január 19-24. (péntek-hétfő) között.
A vakcinának az a célja, hogy korlátozza a betegség terjedését, és ezáltal elkerülje a tömeges levágásokat.
Százharminc évvel ezelőtt, decemberben kezdte meg munkáját a Magyar Madártani Intézet (MME).
A klímaváltozás negatív hatásai miatt sok fecske gyakorlatilag a saját fészkében pusztul éhen a fiókákkal együtt.
A pockok elleni küzdelem miatt akár védett állatok és a házi kedvenceink is elpusztulhatnak.
1973-ban a Hortobágyon alakult meg Magyarország első nemzeti parkja, amely nemcsak az első, de a legnagyobb és legismertebb nemzeti park is hazánkban.
Évente mintegy 300 ezer madár pusztul el áramütés miatt Magyarországon, ez ellen pedig tenni kéne valamit.
Legtöbbször az emberi tevékenységnek köszönhetően kerülnek a kihalás szélére az állatok, amit a klímaváltozás csak tovább fokoz.
2000-2010 között a hazai populáció mintegy 62%-a tűnt el, és félő volt, hogy 2020-ra teljesen eltűnnek a fecskék Magyarországról.
Súlyos bírság vár arra, aki ezekben a védett madarakban kárt tesz, vagy elpusztítja őket.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák a földeken, ami miatt több helyen átmeneti, intenzív szaghatásra kell számítani.
A nyári kapás növények a vetés óta alig vagy egyáltalán nem kaptak természetes öntözést, és az őszi vetésekre vonatkozóan is egyre többfelé tapasztalható aszály.
A külpiaci terjeszkedés ma már nem csupán lehetőség, hanem stratégiai irány a hazai agrár- és élelmiszeripari vállalkozások számára.
Lengyelországban a zöldség az idei szezonban komoly árnyomás alá került, amit egyrészt a vártnál nagyobb belföldi kínálat okozott.
