Szörnyű, ami a magyar földeken zajlik: ennek súlyos következményei lehetnek

Szörnyű, ami a magyar földeken zajlik: ennek súlyos következményei lehetnek

agrarszektor.hu
Elszabadultak a mezei pockok a földeken, a gazdák erős mérgekkel próbálják meg visszaszorítani őket. Ugyanakkor ennek a "harcnak" védett fajok és még a házi kedvenceink is áldozatul eshetnek. Egy szakértő szerint a szer - ami az EU-ban nem is engedélyezett - kifejezetten kegyetlen készítmény, melynek hatására sokszor csak napokig tartó szörnyű szenvedések közepette múlik ki az érintett állat.

A krízis kezelésének érdekében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szükséghelyzeti engedéllyel lehetővé tette a Pocok Tox MAX és a Rodent Stop rágcsálóirtó szerek használatát.Az intézkedés fellélegzést jelenthet a gazdák számára, akik közül sokan már vetni sem mertek az invázió miatt, vannak azonban, akik úgy gondolják, védett vadak vagy akár házi kedvencek is áldozatul eshetnek a kártevők elleni mérgeknek - írja a 24.hu. A lap egyik olvasója arról számolt be, hogy kutyája a Pocok Tox MAX miatt pusztult el, annak szaga ugyanis a pockokon kívül más állatok számára is vonzó, ezért kiássák és elfogyasztják. A rágcsálóirtót pedig akár lakott területtel közvetlenül határos földre is kihelyezhetik, és a kezelt területek semmilyen módon nincsenek megjelölve.

EZ IS ÉRDEKELHET

A Nébih az esettel kapcsolatban elmondta, hogy a szóban forgó szer egy klórfacinon (véralvadásgátló) hatóanyagú készítmény, ami belső vérzést idéz elő, így végezve a kártevőkkel. A hivatal szerint elképzelhető, hogy ha nem szakszerűen helyezik ki a csalétket, akkor más mezei rágcsálók (pirók egerek, güzüegerek, erdei egerek) vagy hasznos apróvadak (mezei nyulak, fácánok), esetleg őzek is elfogyaszthatják, az azonban ritkán fordul elő, hogy ragadozók felennék, a hatóanyagot ugyanis tört kukoricaszemre viszik fel, amely számukra nem vonzó eleség. A rágcsálóirtó ráadásul kizárólag vadgazdálkodási szakember segítségével, a pockok által lakott járatokba helyezhető ki, ahol a mezei vadak többsége nem fér hozzá. Simon Gergely, az Európai Növényvédőszer Akcióhálózat (PAN Europe) vegyianyag-szakértője azonban úgy véli, nem valószínű, hogy ez tényleg így történik a gyakorlatban. Mint mondta:

Kicsi esélyt látok rá, hogy minden alkalommal szakszerűen helyeznék ki. A természetvédők minden évben beszámolnak arról, hogy látják ezt a mérget csak úgy kiszórva a mezőre.

EZ IS ÉRDEKELHET

Hozzátette, ha például támolyog betegen egy pocok, aki evett a méregből, felkapja egy ragadozó madár, és az is elpusztul. Ezt semmilyen vadgazdálkodási szakember nem tudja megakadályozni. A szakértő úgy gondolja, ezzel az intézkedéssel éppen azokat a madarak pusztítjuk el, akik egyébként természetes módon szabályozhatnák a pockok és más kártevők egyedszámát. Éppen ezért a rágcsálóirtók helyett vércseládákat, illetve T-fákat kellene kihelyezniük a gazdáknak, hogy a földjükhöz csábítsák az ölyveket, héjákat, vércséket és egyéb, mezei pockokkal táplálkozó fajokat.

A szakember egy fontos dologra is felhívta a figyelmet: az eddig említettek felérnek az állatkínzással, hiszen a szer kifejezetten kegyetlen készítmény, melynek hatására sokszor csak napokig tartó szörnyű szenvedések közepette múlik ki az érintett állat. Az Európai Unióban éppen ezért nem is engedélyezett a használata, Magyarországon mégis minden évben megkapja a szükséghelyzeti engedélyt. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület egy korábbi közleménye szerint olyan védett madarak is áldozatául estek a rágcsálóirtónak, mint a darvak, a pajzsos cankók, valamint a hazánkban fokozottan védett rétisasok.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!