A rekordalacsony vízállás és a kiszáradó holtágak miatt súlyos visszaesés következett be a fekete gólyák költési sikerességében a Közép-Tisza-Jászság területén.
Átfogó korszerűsítés indul a természetvédelmi adatbázisokban hazánkban uniós és hazai vissza nem térítendő forrásból.
A védett madarak pusztulását a Clostridium perfringens baktérium, valamint orsó- és galandférgesség által kiváltott akut bélgyulladás okozta.
A földön fészkelő madarak védelme nem csupán jogszabályi kötelezettsége a mezőgazdasági munkát végző gazdáknak.
Némelyik madár már útra kelt, néhol még csoportokba verődve éjszakáznak a nagy út előtt.
Galambinvázió van Békéscsabán, ami miatt újabb intézkedés lépett életbe a városban.
Az eldobott műanyaghulladék, különösen a mezőgazdaságban használt szintetikus kötelek és zacskók, súlyos veszélyt jelentenek a fiatal madarakra.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-óta választja meg az év madarát, ami 2011 óta rendszerint közönségszavazással történik.
Arra kérik a víz mellett sétálókat, strandolókat, kirándulókat és nyaralókat, hogy sehol, semmivel se etessék a vízimadarakat!
Lábtörést vagy májrepedést is okozhat ez a döntés, de vajon ki hogyan reagál a sorsdöntő pillanatban?
Melanisztikus egyedről lehet szó, de az is elképzelhető, hogy a madár egyszerűen beszennyezte tollazatát.
A jelenség hátterében időjárási tényezők és betegségek állhatnak, nagy lehet még a baj.
Ha a fejünkre koppint egy varjú, ne ijedjünk meg, csupán a fiókáit próbálja védeni.
Egész Magyarország közös felelőssége a madarak és a fák megóvása a jövő nemzedékeinek.
Hamarosan kezdődik a madárfiókák tömeges fészekelhagyási szezonja, ilyenkor találkozhatunk magányosnak tűnő fiatalokkal a településeken is.
Szinte észrevétlenül veszítjük el az énekesmadarat, amely a nádasok egy parányi lakója.
Közösen védi a madárvilágot az E.ON és a Duna-Ipoly Nemzeti Park, biztonságossá teszik a fészkeket, oszlopokat, és egész évben együttműködnek a madarak védelméért.
Falcopolis a világ minden bizonnyal legnagyobb ragadozómadár-telelőhelye, ahol a földkerekség minden szegletéből összegyűlnek a kék vércsék.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
