Ettől leesik az állad: nem akármilyen gólyát láttak itthon
Melanisztikus egyedről lehet szó, de az is elképzelhető, hogy a madár egyszerűen beszennyezte tollazatát.
Melanisztikus egyedről lehet szó, de az is elképzelhető, hogy a madár egyszerűen beszennyezte tollazatát.
A jelenség hátterében időjárási tényezők és betegségek állhatnak, nagy lehet még a baj.
Ha a fejünkre koppint egy varjú, ne ijedjünk meg, csupán a fiókáit próbálja védeni.
Egész Magyarország közös felelőssége a madarak és a fák megóvása a jövő nemzedékeinek.
Hamarosan kezdődik a madárfiókák tömeges fészekelhagyási szezonja, ilyenkor találkozhatunk magányosnak tűnő fiatalokkal a településeken is.
Szinte észrevétlenül veszítjük el az énekesmadarat, amely a nádasok egy parányi lakója.
Közösen védi a madárvilágot az E.ON és a Duna-Ipoly Nemzeti Park, biztonságossá teszik a fészkeket, oszlopokat, és egész évben együttműködnek a madarak védelméért.
Falcopolis a világ minden bizonnyal legnagyobb ragadozómadár-telelőhelye, ahol a földkerekség minden szegletéből összegyűlnek a kék vércsék.
Vörös vércsék számára telepítettek speciális költőládákat a Rákos-patak partjára.
A kerecsensólyom hazánk egyik legikonikusabb madara, egyes elképzelések szerint ez lenne a magyarok totemállata, a turul.
Elkészült a telelő erdei fülesbaglyok 2025. évi országos lakossági felmérésének összesítése.
Tömeges madármérgezés történt Pest vármegyében, emberre és háziállatokra is veszélyes méreg végezhetett egy fokozottan védett parlagi sassal.
A költési időszak közeledtével máris számítani lehet ablakokat, autókat „támadó” - valójában a saját tükörképükkel harcoló madarakra, de a probléma könnyen kezelhető.
22. alkalommal szervezi meg az Országos Sasszinkront, a hazánkban telelő ragadozómadarak éves számlálását 2025. január 17-20. között.
Az enyhe telek ellenére a madarak még mindig kiszolgáltatottak az időjárással szemben.
Az erdei szalonka táplálkozási helyeit vizsgálták a Magyar Agár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói.
Nemcsak stabilizálódott, de szépen növekszik a túzokállomány a Kárpát-medencében.

Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák a földeken, ami miatt több helyen átmeneti, intenzív szaghatásra kell számítani.
A nyári kapás növények a vetés óta alig vagy egyáltalán nem kaptak természetes öntözést, és az őszi vetésekre vonatkozóan is egyre többfelé tapasztalható aszály.
A külpiaci terjeszkedés ma már nem csupán lehetőség, hanem stratégiai irány a hazai agrár- és élelmiszeripari vállalkozások számára.
Lengyelországban a zöldség az idei szezonban komoly árnyomás alá került, amit egyrészt a vártnál nagyobb belföldi kínálat okozott.