2019. február 19. 14:10
Kertészkedj a lakásban! Öt zöldség, amelyet szinte ingyen termeszthetsz
Nincs szükség mindig vetőmagra a szaporításhoz.
2026. április 28. kedd Valéria
Nincs szükség mindig vetőmagra a szaporításhoz.
A növények gyökerük mellett levélfelületükön keresztül is képesek a tápelem-felvételre, a levél felületén a kijuttatott tápanyagok beépülése a kutikul...
A vetésfehérítő bogarak (Oulema spp.) imágóinak és lárváinak legjelentősebb táplálékforrásai a termesztett gabona- és fűfajok között vannak. A vetésfe...
Az õszi kalászosok egyik legfontosabb õszi kártevõje a gabonafutrinka lárvája vagy más néven csócsárló. Az imágók a gabonafélék érésének idején jelenn...
A peronoszpóra a 2004-es esztendõben az esõs május–június miatt inkább a korai fürtfertõzés kapcsán okozott gazdasági károkat azokban a gazdaságokban,...
A növénytermesztés „õskorában” a növények betegségei ellen a két leginkább használt anyag a kén és a réz volt.
Az elmúlt években az olajos növények vetésterülete jelentősen megnőtt hazánkban. A vetésforgó lerövidülése miatt az olajos kultúrák – különösen a repc...
A levél N-koncentrációja szoros összefüggést mutat az õszi árpa szemtermésével. Ugyancsak erõs pozitív korreláció van a levél klorofilltartalma és N-k...
A napraforgó levél- és tányérvédelme a kórokozók ellen kulcsfontosságú a jövedelmezõ termésszint eléréséhez. Még aszályos évben is megtérülõ beruházás...
A szõlõ hajtásainak szárcsomóin ( a nóduszokon), a szártag (internódium) csatornás (barázdás) oldalának alján, látszólag a levél hónaljában két rügy k...
A szabad földön termesztett rózsa leggyakoribb és legveszélyesebb kártevõje a nagy rózsa-levéltetû. A növekedésben lévõ rózsahajtások csúcsi részén, a...
A trágyázás mindegyik módjánál, formájánál az alapvetõ célok között szerepel, hogy ott és akkor álljon a növény rendelkezésére a gazdaságilag indokolt...
Változó vastagságú fátyolfelhőzet szűrheti a napsütést, helyenként (főleg délnyugaton) olykor el is takarhatja a napot, de kisebb csapadék legfeljebb elvétve alakulhat ki
Indul a fészkelő erdei fülesbaglyok országos lakossági felmérése Magyarországon.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák a földeken, ami miatt több helyen átmeneti, intenzív szaghatásra kell számítani.
A nyári kapás növények a vetés óta alig vagy egyáltalán nem kaptak természetes öntözést, és az őszi vetésekre vonatkozóan is egyre többfelé tapasztalható aszály.
