Egyre több ilyen növény van Magyarországon: lassan mindent ellephetnek?
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kezdeményezésére új konstrukcióban zöldülnek a közutak menti területek.
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kezdeményezésére új konstrukcióban zöldülnek a közutak menti területek.
Az AGRYA véleménycikke arról, hogy az Alkotmánybíroság a klímavédelemben komplexebb megközelítést vár el.
A klímaváltozás negatív hatásai a magyar erdőket sem kímélik, miközben az erdők a legfontosabb klímavédelmi infrastruktúrának számítanak.
A Pilisi Parkerdő is csatlakozott az európai kutatási programhoz, amely a klímaváltozás okozta kihívásokra keresi a hosszútávú válaszokat.
A klímaváltozás miatt pár évtized alatt szinte eltűnhet a banán a boltok polcairól.
A vízügyi ellenállóképesség miatt új pénzügyi alapot sürget az Európai Parlament, amelyből a termelők is részesülhetnének – tudta meg az Agrárszektor Strasbourgban.
Az elnök hatalmas költségcsökkentést jelentett be a klímavédelmi projektek terén, a lépés a mezőgazdasági és vidékfejlesztési programokat is érinti.
Ez az áramlat a globális óceáni „szállítószalag” része, összekötve az óceánokat és szabályozva az éghajlatot, víz- és hőkeringést.
Új, a korábbiaknál szélesebb adatbázis segíti az uniós mezőgazdaság fenntarthatóvá tételét.
Sokkal mélyebb párbeszédre és a helyi jellegzetességekre építene az EU a következő támogatási rendszerben.
Hazánkban a 21 állami erdészeti társaság területén folyó erdőtelepítési mintaprogram által eddig 1661 hektár új erdőterület jött létre.
A megújulók terjedésének rekordéve is kevés a globális felmelegedés megállításához.
A csoport szerint a pénzintézetek hitelezési tevékenysége aláássa a környezetvédelmi kötelezettségvállalásaikat.
Eltűnhet a málna, terem a banán, új háziállatok lesznek a magyar mezőgazdaságban.
A világ számos pontján találunk jó példákat arra, hogy a régi korok embere hogyan változtatott a mezőgazdaságon, ha éghajlati válsággal nézett szembe.
Még mindig kevesen ismerik el, hogy milyen fontos szerepet töltenek be az erdők a mezőgazdaság megfelelő és hosszútávon fenntartható működésében.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal felelős a faanyag-kereskedelmi lánc felügyeletéért hazánkban.
A NAK által bemutatott kutatások szerint az állattartás vízigénye jelentős részben a csapadékból származik.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.