A földön fészkelő madarak védelme nem csupán jogszabályi kötelezettsége a mezőgazdasági munkát végző gazdáknak.
A Pilisi Parkerdő is csatlakozott az európai kutatási programhoz, amely a klímaváltozás okozta kihívásokra keresi a hosszútávú válaszokat.
A magyar háztartásokban évente fejenként átlagosan 62 kg élelmiszer végzi a szemetesben, amelynek jelentős része megelőzhető lenne.
Változott az Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések (AKG) felhívás, itt vannak a részletek.
Nanoműanyag kolloidok felületén kötött PFAS vegyület együttes toxicitását vizsgálták a MATE kutatói.
Új pályázatok segítik a vidékfejlesztést és az agrárberuházásokat Magyarországon.
A Debreceni Egyetem kutatóinak vizsgálatai szerint a csemegekukorica-fogyasztás hozzájárulhat a szem egészségének megőrzéséhez.
Lezárult a Közös Agrárpolitika új időszakának második előlegfizetési időszaka, 317,8 milliárd forint támogatást osztottak szét.
A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet egy új iránymutatást tett közzé az ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) elvek megvalósítására.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a KSZGYSZ szorosabbra fűzi szakmai kapcsolatait.
Uniós szinten is kiemelkedő a magyar állattenyésztés teljesítménynövekedése a szakember szerint.
Délről és keletről olyan fajok, mint a gébfélék eddig nem tapasztalt élénk terjeszkedésbe kezdtek itthon.
Korrigált kifizetési döntések érkeznek az agrár környezetgazdálkodási kérelmekről.
Május 23-án rendezi a Portfolio Csoport az Agrofuture Konferenciát Kecskeméten.
A konferencia 2024. február 15-én lesz Debrecenben, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán.
A mezőgazdaság által kibocsátott ÜHG közül a dinitrogén-oxid és a metán terhelik a legjelentősebb mértékben a környezetet.
Feldman Zsolt beszélt a 2024. évi vidékfejlesztési pályázati menetrendről, amelynek fontos alapelve a folytonosság biztosítása.
Szoros együttműködést követel a természetkárosító bűncselekmények elleni fellépés.
A szemlélet- és gyakorlatváltás elengedhetetlen a vízgazdálkodásban Magyarországon.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
