Az új rendszer olyan feladatokat képes gyorsan elvégezni, amelyek korábban hetekig tartó kézi munkát igényeltek.
Kína legújabb bejelentésével tovább mélyítette a két ázsiai nagyhatalom között kialakult diplomáciai feszültséget.
Az Egyesült Államok és Kína között új szójabab-kereskedelmi megállapodás született.
Előre elkészített, felmelegített ételeket árulnak a kínai éttermek prémium áron - egy influenszer posztjából óriási felháborodás lett.
Kína argentin szójababot vásárol az adócsökkentés után, ami miatt az amerikai gazdák kiszorulhatnak a versenyből.
Kanada és Kína között konstruktív tárgyalások zajlottak a kínai repceimportra kivetett vámokról.
A gasztronómia világában már régóta ismert tény, hogy a tokaji borok kiválóan harmonizálnak az ázsiai ízekkel.
Kína 62,4 százalékos előzetes dömpingellenes vámot vetett ki az Európai Unióból származó sertéshús-importra.
A teljes európai kacsaszektor közösen lépett fel Brüsszelben a kínai dömping ellen.
Kína 75,8 százalékos ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki a kanadai repce importra, tovább mélyítve a két ország közötti kereskedelmi feszültséget.
Rendkívül valószínűtlen, hogy Kína valaha is a szokásos mennyiség négyszeresét vásárolná az USA-ból.
Kína három hónappal meghosszabbította a marhahúsimportra vonatkozó vizsgálatát, ami átmeneti megkönnyebbülést jelent a globális beszállítók számára.
Görögországban hamarosan véget ér az idei fokhagyma betakarítása, és megkezdődik a szárított fokhagyma értékesítési szezonja.
A tengeri szállítás megdrágulása és a vámháború is komoly befolyást gyakorol a fokhagyma árára.
2025-ben Kína fokhagyma termőterülete körülbelül 8%-kal nőtt az előző évhez képest, a terméshozam pedig jelentős, körülbelül 20-25%-os növekedést mutatott.
Fontos lépés ez a Japánnal közel két éve tartó kereskedelmi tilalom feloldása felé.
Az USA és Kína közötti vita rendezésének hiányában az amerikai szójabab export akár 20 százalékkal is csökkenhet.
Újabb idegenhonos teknősfaj jelent meg a tatabányai Csónakázó-tóban, ami fokozza az ökológiai egyensúly felborulásának veszélyét.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
