Pályázat nélkül halogatnak a gazdák, pedig nem kellene várni rá
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
A magyar mezőgazdaság előtt álló kihívások csak fejlesztéssel, technológiai megújulással és együttműködésekkel kezelhetők.
Óriási lehetőségeket hozat, egyben komoly kockázatokat is jelenthet a mesterséges intelligencia a mezőgazdaságban.
A gazdálkodók igényeit kiszolgáló meteorológiai állomással lép piacra a Széchenyi István Egyetem.
Az Európai Bizottság a bioüzemanyagok használatának bővítését tervezi a nehézipari közlekedés kibocsátásának csökkentése érdekében.
Az elmúlt évek időjárási fordulatai nem csupán apró módosításokat követelnek meg a hazai termelőktől, sokkal inkább az egész szemlélet átalakulását.
Bill Gates alapítványa a következő négy évben legalább 1,4 milliárd dollárt költ a Szubszaharai-Afrika és Ázsia gazdálkodók segítésére.
A felmelegedő klímára nemesített fajta új lehetőségeket kínál a termesztőknek és fogyasztóknak egyaránt.
Magyarországon is megjelent a digitalizáció új szintje: a mesterséges intelligencia nem csak lát, hanem ért is.
Zöld innovációkról és kutatási partnerségről tárgyalt a Soproni Egyetem a finn egyetemekkel és szakemberekkel.
A FoodTechShow-n 47 kiállító mutatta be legújabb gépeit és digitális megoldásait az élelmiszeripar fellendítésére.
Kifejlesztettek egy meteorológiai állomást, amely a pontosabb, adatalapú döntések meghozatalához járul hozzá.
Parcellaszintű pontossággal mondja meg a mesterséges intelligencia, hogy milyen zöldségfajtát érdemes termelni az adott területen.
Az elmúlt negyedévben sem javult az agrárvállalkozások hangulata K&H kkv bizalmi index 2025 második negyedéves kutatási adatai szerint.
Egy tajvani vállalkozó a banánnövényből készít fenntartható textilanyagot, újrahasznosítva a mezőgazdasági hulladékot.
Nagy szükség lenne digitálisan képzett élelmiszeripari mérnökökre itthon, akik képesek egyszerre érteni a technológiához és a digitalizációhoz.
A Széchenyi István Egyetem, az Uni Inno Zrt. és az Agrofert Hungária Kft. a napokban együttműködési megállapodást írt alá.
Közel 8600 milliárd forint fejlesztési forrás a magyar vidék és agrárium számára.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.