A drónok mezőgazdasági célú felhasználása világszinten folyamatosan növekszik, ez alól pedig Magyarország sem kivétel. A gyártók és forgalmazók egyre nagyobb és jobb teljesítményű modellekkel, a jogalkotók és a döntéshozók pedig a jogi környezet letisztázásával, illetve a drónnal kijuttatható szerek listájának megalkotásával, illetve e lista folyamatos bővítésével járulnak hozzá a pilóta nélküli légi járművek térhódításához. És bár a szabályozás terén Magyarország az élvonalba tartozik, a legálisan kijuttatható növényvédő szerek szűk köre eddig meglehetősen lelassította a drónok elterjedését. Ezen a téren viszont épp 2026. március 31-jén történt egy nagyobb előrelépés, amikor négy új növényvédő szer kapott kijuttatási engedélyt a drónokra. Az Agrárszektor legfrissebb szektorkörképében Kiss György, a KITE Zrt. termékmenedzsere, Csuvár Árpád, az ABZ Drone Kft. értékesítője és Singh-Bahadur Ruben, a Lidrone Kft. ügyvezetője osztotta meg a gondolatait arról, hogy hol tart most a drónok adaptálása a magyar mezőgazdaság szerkezetében, melyek a legkeresettebb modellek itthon, illetve hogy mi várható a következő időszakban.
Nagy lehetőség a magyar gazdáknak: sokat bukhat, aki nem él vele
Kiss György: határozottan növekvő pályán vannak a drónok Magyarországon, de még van hova fejlődni
Kiss György, a KITE Zrt. termékmenedzsere kérdésünkre elmondta, hogy a magyar mezőgazdasági termelők dróntechnológiához való viszonya az elmúlt években, különösen az utóbbi egy év során egyértelműen nyitottabbá vált, ugyanakkor ez a nyitottság még nem tekinthető teljes körűnek és egységesnek sem. A gazdák egyre inkább felismerik a drónokban rejlő lehetőségeket, különösen a precíziós gazdálkodás területén, ahol a technológia hatékonyan alkalmazható például állapotfelmérésre, hozamtérképezésre vagy a növényvédelem célzott beavatkozására ott és akkor, amikor szükség van rá. A drónok már nem számítanak újdonságnak, az a tapasztalat, hogy fokozatosan a modern mezőgazdaság egyik lehetséges, sőt egyre inkább szükséges elemévé válnak. A szakember arról is beszélt, hogy az elmúlt egy évben megfigyelhető változás alapvetően pozitív irányú volt: nőtt az érdeklődés, bővült a tényleges felhasználás, és egyre több gazdálkodó lát a drónokban valódi, megfontolandó beruházási lehetőséget. Mint fogalmazott, ezt a folyamatot erősíti az oktatás és a szakmai háttér fejlődése, például a drónhasználathoz kapcsolódó képzések megjelenése, valamint a szabályozási környezet fokozatos tisztulása. Emellett a gyakorlati tapasztalatok gyarapodása is hozzájárul ahhoz, hogy a technológia iránti bizalom lassan erősödjön.
Kiss György szerint ugyanakkor továbbra is több olyan tényező van, ami korlátozza az adaptációt: jelentős akadályt jelentenek például a szabályozási nehézségek és az adminisztratív terhek, amelyek sok termelő számára visszatartó erőt képviselnek. Emellett a digitális felkészültség és az adatkezelési képességek hiánya is gátolja a széles körű elterjedést, hiszen a drónok által gyűjtött adatok hatékony felhasználása komoly szaktudást igényel. A KITE Zrt. termékmenedzsere úgy látja,
sok gazdálkodó részéről továbbra is tapasztalható bizonytalanság vagy bizalmatlanság, különösen azoknál, akik korábban nem találkoztak közvetlenül a technológiával, illetve korlátozott erőforrásokkal rendelkeznek.
A szakember beszélt arról is, hogy a magyar gazdák körében alapvetően két fő dróntípus vált népszerűvé: a monitoring (felmérő) és a permetező, vagy más néven kijuttató drónok. A monitoring drónokat elsősorban állapotfelmérések elvégzésére használják, például növényegészségügyi vizsgálatra, vegetációs indexek (mint az NDVI) meghatározására, gyomosodás vagy tápanyaghiány felismerésére. Ezeknél a típusoknál a legnagyobb érdeklődés a multispektrális kamerarendszerrel vagy a hőkamerával felszerelt drónok iránt mutatkozik, mivel ezek képesek olyan információkat szolgáltatni, amelyek szabad szemmel nem láthatók. A gazdák a permetező drónoknál elsősorban a tartálykapacitást, a kijuttatási teljesítményt és a hektár/óra lefedettséget figyelik.
Kiss György elmondta, hogy a 2025-ös évben a 20-40 literes tartállyal rendelkező modellek iránt volt nagy a kereslet, idéntől viszont elérhetővé váltak az akár 100 literes tartályméretek is, utóbbival jelentősen csökkenthető a munkavégzés ideje, valamint az új technológiáknak köszönhetően többek között az energiafelhasználás javulásával, a fogásszélességek növekedésével, a fejlettebb kijuttatóegységekkel az időegység alatt kezelhető területek mérete tovább növekedett. Szintén fontos paraméter a kijuttatás pontossága, valamint a cseppméret szabályozhatósága, ami a permet elsodródásának minimalizálása miatt kritikus tényező, de az akkumulátortechnológia is kulcsszerepet játszik: a gazdák azokat a rendszereket részesítik előnyben, ahol gyors akkucsere és rövid töltési idő biztosított, így a folyamatos üzem fenntartható. A szakember jelezte, mind a monitoring, mind a permeteződrónok piacát elsősorban a DJI különböző modelljei uralják, mivel ezek megbízható megoldásokat kínálnak.
Ez a technológia átformálja a mezőgazdaságot: sokat bukhat, aki nem él vele
Kiss György rámutatott, hogy a gazdákra általánosan jellemző, hogy nem csupán egy drónt keresnek, hanem komplett rendszerekben gondolkodnak, amelyek magukban foglalják az adatgyűjtést (monitoringdrónok), az elemzőszoftvereket és a kijuttatás automatizálását is (kijuttatódrónok) az előre paraméterezett repülések alkalmazásával. A cég termékmenedzsere szerint egyre nagyobb az igény az autonóm működésre, az akadályérzékelő rendszerekre és a terepkövetésre, különösen változatos domborzati viszonyok között.
Összességében elmondható, hogy a gazdák számára a legfontosabb szempontok a hatékonyság, a pontosság és a költségcsökkentés, és ennek megfelelően azok a drónok a legnépszerűbbek, amelyek nagy területteljesítményt, pontos kijuttatást és megbízható, automatizált működést kínálnak
- tette hozzá Kiss György.
A szakember beszélt arról is, hogy 2026-ban Magyarországon a mezőgazdasági drónok alkalmazása egyértelműen fejlődő és terjedő pályán van, de még nem érte el a teljes kiforrottság állapotát. A korábbi évekhez képest jelentős előrelépés tapasztalható: a drónok már nem csupán megfigyelési és adatgyűjtési célokat szolgálnak, hanem egyre inkább aktív beavatkozóeszközzé válnak, különösen a növényvédelemben és a permetezésben. A technológia szorosan kapcsolódik a precíziós gazdálkodás terjedéséhez, ahol a cél a termelés hatékonyságának növelése és az inputanyagok (például víz, műtrágya vagy növényvédő szerek) felhasználásának csökkentése. A drónok ebben kulcsszerepet játszanak, mivel lehetővé teszik a helyspecifikus, adatalapú döntéshozatalt. Kiss György szerint a fejlődést technológiai oldalról az automatizálás és a mesterséges intelligencia integrációja hajtja, de a terjedést a gazdasági tényezők is segítik, mivel a különböző támogatások csökkentik a beruházási költségeket, így egyre több gazdálkodó számára válik elérhetővé a technológia.
A szakember szerint ugyanakkor még több olyan tényező is van, ami lassítja az áttörést: a szabályozási környezet, bár fejlett, még mindig tartalmaz olyan elemeket (például légtérhasználati korlátozásokat vagy engedélyezési nehézségeket), amelyek visszatarthatják a gazdákat. Emellett jelentős probléma a megfelelően képzett szakemberek hiánya: a drónok hatékony használatához nemcsak pilótákra, hanem adatértelmezéshez értő szakemberekre is szükség van. További kihívást jelent, hogy a drónnal kijuttatható növényvédő szerek köre még korlátozott, bár ezen a téren is várható bővülés.
Fontos fejlemény, hogy 2026. 03. 31-én további 4 szer kapott engedélyt a drónnal történő kijuttatásra. A Mimic a vetőmag-, a szemes-, a siló- és a takarmánykukoricában, valamint csemegekukoricában alkalmazható, míg a Mospilan 120 SL-t az őszi és tavaszi búza, a durumbúza, a tönkölybúza, a tritikálé és az őszi káposztarepce kultúrákban lehet alkalmazni. A Pictor Active napraforgóban, az Elatus Era pedig őszi és tavaszi búzában vált kijuttathatóvá, amint azt az Agrárszektor is megírta.
Itt a szabályozás, amin sok gazda elbukhat: egy apró hibán múlhat minden
Csuvár Árpád: az eddigi évek tapasztalatai alapján bizalommal vagyunk 2026 felé
Csuvár Árpád, az ABZ Drone Kft. értékesítője kérdésünkre elmondta, hogy a magyar termelők jelentős része nyitott az innovatív és költségtakarékos megoldások, így a drónok iránt is. A felhasználhatóságuk mélysége, azaz, hogy milyen folyamatokat milyen részletességgel lehet drónokkal elvégezni, különösképpen az adatgyűjtés és információvá alakítás során, viszont még nem teljesen ismeretes számukra. A szakember beszélt arról is, hogy a precíziós gazdálkodás egyik leghatékonyabb elemei lehetnek a multispektrális felvételek elkészítésére alkalmas monitoring drónok, illetve ezek mellett - mint kapcsolódó ágazatban - a vadgazdálkodásban hasznos hőkamerás eszközök a legnépszerűbbek. Csuvár Árpád szerint a permetező drónok piaci mozgása nagyjából a korábbi éveknek megfelelő mértékű.
A cég értékesítője szerint örvendetes, hogy 2026 tavaszán újabb 4 növényvédőszer drónos kijuttatását engedélyezték, így most már a kalászosokban, illetve a repcében is legálisan alkalmazhatóak ezek az eszközök. Csuvár Árpád jelezte, nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a termésnövelő anyagok drónokkal történő kijuttatása szintén lehetséges Magyarországon. Mint mondta,
egyre több gyártó jelenik meg a piacon drónos kijuttatásra optimalizált termékkel, így bizalommal nézünk a 2026-os év elébe.
Singh-Bahadur Ruben: a gazdák elsősorban a permetező drónokat keresik, míg a monitoring drónokat inkább a szolgáltatók veszik
Singh-Bahadur Ruben, a Lidrone Kft. ügyvezetője is úgy látta, hogy folyamatosan növekszik az érdeklődés és az igény a drónok iránt a mezőgazdaság szereplői részéről, bár a tapasztalatok azt mutatják, hogy ezeknek a gépeknek a beszerzését lehetőleg mindenki pályázati forrásból szeretné megoldani, de ilyen jellegű kiírások az utóbbi időszakban nem igazán álltak a termelők rendelkezésére. A szakember szerint is a szabályozás szigorúsága, illetve kiemelten a legálisan kijuttatható növényvédő szerek szűkössége volt az, ami visszavetette a drónvásárlásokat, ugyanis sok termelő volt vele úgy, hogy kivár addig, amíg nem kerülnek fel újabb tételek az engedélyezett szerek listájára. 2025-ben két újabb növényvédő szer kapott engedélyt a drónos kijuttatásra, most a napokban pedig további négynél vált legálissá a drónos kijuttatás, ami valószínűleg újabb lökést fog adni a gazdák drónvásárlási hajlandóságának.
Singh-Bahadur Ruben úgy látja, hogy évről évre egyre nagyobb a kereslet a permetező drónokra, míg a monitoring iránt alacsonyabb az érdeklődés, aminek szerinte az lehet az oka, hogy a gazdákat nem annyira az adatok érdeklik. A szakember tapasztalatai szerint a multispektrális drónokat inkább a szolgáltatók vásárolták, hogy a permetező drónjaik mellé legyen egy felmérésekre is alkalmas eszközük, de a gazdák maguktól nem nagyon keresik ezeket a gépeket. A Lidrone Kft. ügyvezetője ugyanakkor rámutatott, hogy ha a tavalyi év során megjelent volna a precíziós gépbeszerzést is támogató pályázati kiírás, akkor valószínűleg máshogy állna a helyzet. Singh-Bahadur Ruben is arról számolt be, hogy tapasztalataik szerint a gazdák - és a szolgáltatók - oldaláról a DJI drónjai a legnépszerűbbek, ezek viszik el a piac 80-85%-át, és a többi cég osztozik a maradék 15-20%-on.
A 2026-os évet illetően a szakember jelezte, hogy még nem lehet tudni, mi lesz. A gyártók egyre nagyobb drónokat hoznak be, de nem biztos, hogy a gazdáknak erre lenne szüksége. Egyébiránt mindenki a pályázatokra vár, mivel a pénzügyi helyzetük nem teszi lehetővé, hogy extra források nélkül elkezdjenek drónokba beruházni. Az ügyvezető szerint azt azonban mindenképp érdemes szem előtt tartani, hogy
még csak most kezdődik a drónértékesítések szezonja, ami jellemzően áprilistól októberig tart. Azt azonban most még nem lehet látni, milyen lesz a gazdák gépbeszerzési hajlandósága.
