Az élelmiszerekre vonatkozó kiskereskedelmi árréscsökkentés jelentős árcsökkenést eredményezett a szabályozott termékkörben.
Egyre kevésbé számít spórolós ételnek a lecsó, az elmúlt években majdnem duplájára drágultak az összetevők.
2025 elején gyökeresen átalakult az élelmiszerpiac hatósági ellenőrzése és létrejött a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság.
Bár 2024-ben az élelmiszeripari termelés volumene 4 százalékos növekedést mutatott, a szakértők szerint ez nem elegendő ahhoz, hogy ellensúlyozza a 2023-as visszaesést.
Az árrésstop ellenére nem csökkent jelentősen az infláció, és a tavaszi fagyok súlyos károkat okoztak a gyümölcstermésben.
A 2014-es fagykár óta az utóbbi évek legnagyobb terméskiesése várható a minisztérium prognózisa szerint.
A Corvinus kutatói a tejpiaci ármozgásokat vizsgálták a 2019 és 2022 közötti válságok nyomán.
Egyelőre csak kismértékben indult be a keresztárazás - vagyis a nem árrésstopos termékek drágítása.
Háromezer egy lángos: megnyílt a húsvéti vásár Budapesten, de éhesen nem érdemes kilátogatni.
1970-ben még 4 ezer gombóc fagyira volt elég az átlagkereset, ma már csak 1100 gombócra futja az átlagnak.
Gerlaki Bence szerint az árrésstop nélkül az élelmiszerinfláció 8-9 százalékos lenne Magyarországon.
Pofonegyszerű lett kiszámolni a beszállítói árakat, így könnyen aláígérhet a külföldi konkurencia.
A kormány egyeztet a beszállítókkal, kérve őket az áremelések mérséklésére, miközben figyelemmel kíséri a piac alakulását.
Megjelent a Magyar Közlönyben a március 11-én elrendelt árrésstop részletes szabályozása.
Nagy Márton bejelentetése szerint márciusban 9-10% az élelmiszerinfláció, ezért kellhet az árrésstop.
Az intézkedést kedden jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, amit szerinte március közepén vezetnek be.
A Nemzetgazdasági Minisztérium egy hetet adott a kereskedőknek, hogy jelezzék árcsökkentési szándékaikat az infláció megfékezése érdekébe.
Az ágazatra rálátó szakértők szerint senkinek nem szolgálná az érdekét egy újabb, az élelmiszerekre kivetett ársapka.
A kukorica állapotromlása megállt, de korai lenne még felmérni, mennyit javított a helyzeten az elmúlt napokban hullott csapadék.
A hazai dísznövényexport szinte teljes egészében (97,6%) öt EU-tagországba irányult - a legnagyobb felvevő Románia volt, amely önmagában a kivitel közel felét adta.
Az öntözési célokhoz igazítja a Nemzeti Földalap kiadásait az Agrárminisztérium, már véleményezhető a tervezet.
A gyenge termés miatt magas induló árak várhatók, a tavalyi árszintnek csaknem a duplája is elképzelhető.
Az utóbbi 48 óra csapadékos időjárás hatására jelentősen csökkent a tűzveszély az ország több térségében.
