Van bőven ebből a húsból, de alig esszük: miért nem kell itthon senkinek?
A belföldi juhhús-fogyasztás drámai mértékben visszaesett, Magyarországon ma már alig haladja meg az évi 25 dekagrammot fejenként, és Európában is csökkenő tendenciát mutat.
A belföldi juhhús-fogyasztás drámai mértékben visszaesett, Magyarországon ma már alig haladja meg az évi 25 dekagrammot fejenként, és Európában is csökkenő tendenciát mutat.
Már rövid távon is jelentős áremelkedés várható a piacokon az energiaárak és a tárolási költségek növekedése miatt.
Magyarországon megtelepedett egy új, rekordméretű sáskafaj, az egyiptomi sáska, amely az országban eddig ismert sáskafajok közül a legnagyobb.
Hullámzó szezont zártak a holland szamócatermesztők, a termelés szintje stabil volt, az árak azonban igen változékonyan alakultak.
Az Európai Unió előzetes megállapodást kötött a génszerkesztett növények szabályozásáról.
Nem kell házban élnünk ahhoz, hogy gyümölcsöket termesszünk, a balkon is ideális lehet.
Spanyolországban jól fejlődnek a hidegebb klimatikus viszonyokhoz szokott fajták.
Érdemes tervszerűen választani, mert a fajtasorok akár évtizedekig is a kertünkben teremnek nekünk.
A legfrissebb becslés szerint a franciáknál mintegy 2 százalékkal marad el az idei almatermés az előző évitől.
A termelők gazdaságosan, a környezetet és az egészséget kímélő fajtákat termeszthetnek.
Franciaországban a becslések szerint 2%-kal csökken az idei körtetermés a tavalyihoz képest.
A pálinkafőzés Magyarországon sokak számára nemcsak hagyomány, hanem szenvedély is, ugyanakkor üzletként fenntartani ma már hatalmas kihívás.
Lengyelországban több mint 40 százalékkal olcsóbb a szilva a tavalyi árszintnél.
A kutatócsapat az új faj nevét Pula falu nevéből, valamint a lelőhely (egyben a példány) korából rakták össze: Pulafulvius pliocenicus.
Moldovában 20-25%-kal kisebb diótermés várható a tavalyinál, a prémium fajták azonban kiváló minőségűek lesznek az első prognózisok szerint.
Alapvetően az időjárás, vagyis a szüret végéig hulló csapadék mennyisége és eloszlása befolyásolja a botritisz fertőzést.
Becslések szerint mintegy 40-50 ezer tonnát takaríthatnak be a gazdák a hazai ültetvényeken.
A szilva áresésének mértéke enyhülni látszik, még úgy is, hogy egyre későbbi fajták jelennek meg a kínálatban.
A legsúlyosabb károkat a kajszi és a cseresznye szenvedték el: ezeknek a gyümölcsöknek a termelésében Törökország világelső, illetve második.
A külföldről beözönlő fajták üzemi termesztésbe állítása, alapos ismeretek és vizsgálatok hiánya miatt visszafordíthatatlan kárt okoz és okozhat az ágazatnak.

Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák a földeken, ami miatt több helyen átmeneti, intenzív szaghatásra kell számítani.
A nyári kapás növények a vetés óta alig vagy egyáltalán nem kaptak természetes öntözést, és az őszi vetésekre vonatkozóan is egyre többfelé tapasztalható aszály.
A külpiaci terjeszkedés ma már nem csupán lehetőség, hanem stratégiai irány a hazai agrár- és élelmiszeripari vállalkozások számára.
Lengyelországban a zöldség az idei szezonban komoly árnyomás alá került, amit egyrészt a vártnál nagyobb belföldi kínálat okozott.
Óriási repedések keletkeztek az aszály hatására, a szárazság a következő napokban tovább fokozódik, kevéske eső csak délnyugaton eshet.