Közel a megállapodás: mégis létrejön a gazdákat dühítő egyezmény?
20 év után pont kerülhet az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodásra.
20 év után pont kerülhet az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodásra.
A magyar uniós elnökség a tudásalapú mezőgazdaságra, a fenntartható, válságálló agrárium létrehozására összpontosít.
Az ágazat szereplőivel közösen képzeli el a munkát az EU új mezőgazdasági és élelmiszerügyi biztosa
Nemcsak stabilizálódott, de szépen növekszik a túzokállomány a Kárpát-medencében.
Szorosabbra fűzi együttműködését a két szervezet az agráriumot illető jogi kérdések ügyében.
Még jobban meg kell erősíteni Magyarország agrárkapcsolatait az Egyesült Királysággal.
Az előállítás nem igényel óriási termőterületet, nem kell növényvédő szerrel permetezni, műtrágyázni, és minimális a friss víz- és energiaigénye.
Módosult a „Társadalmi vállalkozások fejlesztésének támogatása” című pályázati felhívás.
Az Agro Napló legfrissebb számában számos érdekességgel és hírrel találkozhatnak az olvasók.
A vonuló madarak védelmét segíti a madárgyűrűzés, de ehhez nemzetközi összefogásra van szükség.
A mikorrhiza gombák a növényekkel közös tápanyagfelvétellel segítik egymást, növelve a terméshozamot és a talaj egészségét.
Erősíteni kell az együttműködést a magyar mezőgazdaság szereplői között, különben sokan végleg felhagyhatnak a tevékenységükkel.
Demokratikus, együttműködésen alapuló szerveződéseket sürget az Agrárkamara a kertészeti ágazatban.
A ritka együttműködések egyik sikeres példája több száz zöldségtermesztő családnak nyújt stabil megélhetést.
Magyarország tovább erősíti partnerkapcsolatait Laosszal a mezőgazdaság és az oktatás terén.
Ez idáig csak hazánk szűkebb környezetére terjedt ki az egyetem oktatási hálózata, ami immáron hivatalosan is tovább szélesedett.
A hosszútávú stratégiai együttműködést egyik fő célja a kulturált borfogyasztás népszerűsítése az egyetemeken.
A tejipar szén-dioxid kibocsátásának csökkentését tűzte ki maga elé a Danone és az Ajinomoto.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.