Fontos együttműködés született: erről tárgyalt Nagy István
A miniszterek együttműködési szándéknyilatkozatot is aláírtak Magyarország és Georgia között.
A miniszterek együttműködési szándéknyilatkozatot is aláírtak Magyarország és Georgia között.
Nem fest jól a hazai borágazat, egyre több termelő kerülhet bajba Magyarországon.
Együttműködési megállapodást kötött az Agrárkamara és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem.
A mesterséges intelligencia agráralkalmazásairól egyeztetett Palkovics László és Gyuricza Csaba.
A FAO európai és közép-ázsiai tagországainak informális konzultációja Magyarországon.
Kína magyar szakemberek segítségével fejlesztené a szőlészeti és borászati szektorát.
Tovább fokozza az agrárgazdasági együttműködését Magyarország az Egyesült Államokkal.
Lezárult a Deleplanque Csoport megvétele, a Strube és a Van Waveren egységek is a francia vállalathoz kerültek.
Moldova tavaly exportált először paradicsomot az EU piacára, de egyelőre még az önellátás is gondot okoz az országban.
A partnerek együttműködnek a vízgazdálkodásban, klímaalkalmazkodásban és az agrár-élelmiszeripar ökológiai lábnyomának csökkentésében.
A KAP Stratégiai Terv keretében több mint 30 milliárd forint áll rendelkezésre az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó telephely- és technológiai fejlesztésekre.
Magyarország és Kazahsztán az agrárszektorban is erősíti együttműködését, különös tekintettel a vetőmag- és állattenyésztésre.
Nanoműanyag kolloidok felületén kötött PFAS vegyület együttes toxicitását vizsgálták a MATE kutatói.
Együttműködési megállapodást kötött a Széchenyi István Egyetem a Xantus János Állatkerttel.
Magyarország és a FAO hosszú múltra visszatekintő együttműködése 2007-ben jogi keretet kapott egy hivatalos megállapodással.
A dán HARDI permetezőgépek magyarországi forgalmazója 2025. februártól az AGROTEC Magyarország Kft.
Az Európai Bizottság által létrehozott szervezet a mezőgazdaság jövőjével kapcsolatos egyik ajánlását valósítja meg.
A minőségi magyar vetőmagnak és tenyészállatoknak fontos piaca lehet Kirgizisztán.
A klímaváltozás miatt egyre kritikusabb kérdéssé válik a vízgazdálkodás a vállalatok számára is.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.