Rekordösszegért, 510 millió jenért (3,24 millió dollár) kelt el egy kékúszójú tonhal a tokiói Toyosu halpiac hagyományos újévi aukcióján.
Akár 10 millió forintot is elkérhetnek egy kilogramm sáfrányért, így nagy biznisz lehet a termelése.
Hiába halljuk, hogy csökkennek az élelmiszerárak, túlnyomórészt ennek épp az ellenkezője történik.
8000 forintot kérnek egy kiló hazai szamócáért, a szakértők szerint jelenleg ez reális árnak számít.
Nagyot drágult a cseresznye is idén, de a barack és a meggy esetében sem számíthatunk sok jóra.
Idén a húsvét is többe fog kerülni a magyaroknak, jelentősen megnőtt a sonka és a tojás ára is.
Most végre kiderülhet, hogy mi az oka annak, hogy drágábbak a Pick szalámik itthon, mint a németeknél.
Nem olcsó mulatság, de minden pénzt megér!
Nem véletlenül kérik meg az árát ennek a fűszernek.
Állítólag még az öregedés folyamatát is lassítja.
1889-ben palackozták a két tokaji esszenciát, melyek kalapács alá kerülnek.
100-szor annyi repcemézet termelünk, mint amennyi elfogy nálunk.
Július 14-én nyitják meg a felhívást.
Ők tudják, mi kell a vásárlóknak?
Szirupok, szörpök, teák és sok minden más is elkészíthető belőle.
A lucfenyőpártiaknak nem fognak örülni.
Túl sok a korlátozó szabályozás a termőföldek körül.
A lekvárnak való gyümölcs 300 forintba kerül kilónként.
A kevés napsütés a szamóca ízének sem kedvezett.
Január végén bővülni kezdett a dél-európai országokból érkező zöldségfélék kínálata, ami a lengyel nagybani piacokon már a kígyóuborka árában is megmutatkozott.
Nógrád közelében a megszokott barna bundájú állatok között egy hófehér példány is feltűnt.
Az érintett állományok felszámolása és a járványügyi nyomozás jelenleg is zajlik.
A köd és a napsütés harca miatt jelentős eltérés alakult ki egyes tájaink között a hőmérsékletet illetően.
Legrosszabb esetben a Danone 100 millió eurós veszteséget könyvelhet el, míg a Nestlé vesztesége akár 1 milliárd svájci frank is lehet.
