Rekordösszegért, 510 millió jenért (3,24 millió dollár) kelt el egy kékúszójú tonhal a tokiói Toyosu halpiac hagyományos újévi aukcióján.
Akár 10 millió forintot is elkérhetnek egy kilogramm sáfrányért, így nagy biznisz lehet a termelése.
Hiába halljuk, hogy csökkennek az élelmiszerárak, túlnyomórészt ennek épp az ellenkezője történik.
8000 forintot kérnek egy kiló hazai szamócáért, a szakértők szerint jelenleg ez reális árnak számít.
Nagyot drágult a cseresznye is idén, de a barack és a meggy esetében sem számíthatunk sok jóra.
Idén a húsvét is többe fog kerülni a magyaroknak, jelentősen megnőtt a sonka és a tojás ára is.
Most végre kiderülhet, hogy mi az oka annak, hogy drágábbak a Pick szalámik itthon, mint a németeknél.
Nem olcsó mulatság, de minden pénzt megér!
Nem véletlenül kérik meg az árát ennek a fűszernek.
Állítólag még az öregedés folyamatát is lassítja.
1889-ben palackozták a két tokaji esszenciát, melyek kalapács alá kerülnek.
100-szor annyi repcemézet termelünk, mint amennyi elfogy nálunk.
Július 14-én nyitják meg a felhívást.
Ők tudják, mi kell a vásárlóknak?
Szirupok, szörpök, teák és sok minden más is elkészíthető belőle.
A lucfenyőpártiaknak nem fognak örülni.
Túl sok a korlátozó szabályozás a termőföldek körül.
A lekvárnak való gyümölcs 300 forintba kerül kilónként.
A kevés napsütés a szamóca ízének sem kedvezett.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák a földeken, ami miatt több helyen átmeneti, intenzív szaghatásra kell számítani.
A nyári kapás növények a vetés óta alig vagy egyáltalán nem kaptak természetes öntözést, és az őszi vetésekre vonatkozóan is egyre többfelé tapasztalható aszály.
A külpiaci terjeszkedés ma már nem csupán lehetőség, hanem stratégiai irány a hazai agrár- és élelmiszeripari vállalkozások számára.
Lengyelországban a zöldség az idei szezonban komoly árnyomás alá került, amit egyrészt a vártnál nagyobb belföldi kínálat okozott.
