A növénytermesztésben a talajnak, mint megújuló természeti erõforrásnak, kiemelt jelentõsége van. A talaj vízgazdálkodása a talaj termékenységének ala...
Magyarországon az EU-csatlakozást követõen is a búza mellett a legfontosabb gabonanövényünk a kukorica.
Repcetermesztésünk jövedelmezõsége hazai viszonyok között már õsszel és télen eldõl! Az ekkor leesõ csapadék mennyisége és eloszlása rendkívül fontos...
A növénytermesztési technológiák egyik legfontosabb összetevõje a szakszerû tápanyag-utánpótlás. Mint sok területen, ennek gyakorlatában is alapvetõ v...
A szõlõ károsítóinak megjelenését és az általuk okozott kár mértékét nagyban befolyásolja a hajtásnövekedés és a virágzáskori idõszak idõjárása. E sor...
Hazánkban az 5%-nál nagyobb lejtésû területek, ahol a talajerózió számottevõ kárt okoz, mintegy 2,297 millió hektár, amelybõl 554 000 ha erõsen, 885 0...
A globális felmelegedést követõ lehetséges klímaváltozás általános kérdéseivel az Agro Napló korábbi számában foglalkoztunk. Jeleztük, hogy a folytatá...
Az õszi vetésû növényeknél a téli idõjárás, a tavaszodás kezdete, gyorsasága alapvetõen meghatározza az állományok tavaszi indulását, egészségi állapo...
Az idei tavaszra leginkább az a jellemzõ, hogy nagyon lassan érkezik meg. Február 18–22. között volt egy átmeneti, csalóka felmelegedés, de azt követõ...
A parlagfû a múlt század húszas éveiben jelent meg a mai Magyarország területén. Márciustól augusztusig folyamatosan csírázik, kitûnõ kompetíciós képe...
Hazánkban az olajos növények közül a legfontosabb a napraforgó és az õszi káposztarepce.
Február második felében a természet igyekezett helyrebillenteni az egyensúlyt, többször és bõségesen hullott csapadék.
Közép-Európa egyik legkedveltebb gyümölcse a meggy, melynek termesztése a mérsékelt égöv melegebb éghajlatú területein terjedt el.
Márciusban a sokéves átlag alatti mennyiségben hullott csapadék, a korai tavasz meleget hozott, s szeles idõjárást.
A 2004-es, 2005-ös és 2006-os évek bõséges, néha túlzott csapadék ellátása elnyomta a kukoricatermelõk aszálytól való félelmét.
Az 1960-as évtized elsõ felében a gabonafélék termése 7 millió tonna volt.
Így február vége felé – a cikk írásakor – örömmel nézem a ragyogó napsütésben fürdõ tájat. Az emberek hangulata is megváltozott, sokan a kertekben vag...
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
