Miután számos hír erõsítette meg a sertésdizentéria betegség megjelenését Észak-Angliában az utóbbi idõben, a tenyésztõknek és gazdáknak utána kellett...
A nagyon ragályos fertõzõ betegség, a száj- és körömfájás veszélyezteti az állatállomány egészségügyi és gazdasági értékét sok országban. A betegség a...
A sertésdizentéria világszerte, így Európában is, a gyakran elõforduló betegségek közé tartozik. Eltekintve az SPF (specifikus kórokozóktól mentes) se...
Bevezetés Az állatállomány betegségek, járványok elleni védelme alapvetõ fontosságú gazdasági érdek. Hazánkban számos, nagy állatlétszámmal üzemelõ ál...
Október végén, november elején betakarításra kerülnek a hidegtûrõ káposztafélék is. A téli tárolásra szánt növényfajoknál –ugyanúgy, mint a gyökérzöld...
Baktériumos eredetû megbetegedések Lépfene Kórokozója a Bacillus anthracis spórásodásra hajlamos baktérium. Míg a spórátlan alak kevéssé ellenálló, a...
A toxoplazmózis világszerte elterjedt parazitás betegség. Kórokozóját, a Toxoplasma gondii nevû egysejtût (Protozoa) elõször 1908-ban patkányban írták...
Miért kell védeni tojóállományainkat a fertõzõ betegségektõl? Természetesen azért, mert - gazdaságos tojástermelést - megfelelõ szintû kelést - jó...
A BSE, (szarvasmarhák szivacsos agyvelõgyulladása) a központi idegrendszer zavaraival járó, gyógyíthatatlan betegség. A BSE-t okozó kóros prionok az i...
Az egysejtû bélparaziták, az Eimeriák által okozott kokcidiózis az egyik legfontosabb baromfi-megbetegedés. Az okozott kárt és a védekezés költségeit...
A macskák már több ezer éve az ember társai. Ókori egyiptomi ásatásokról kerültek elõ macskaábrázolások és macskafejû istenségszobrok. A macskák a kut...
A friss fogyasztásra termesztett paradicsomnál jóval nagyobb területet foglal el a szabadföldön, konzervipari célokra /sûrítmény, ivólé, savanyúság, p...
A muskátli fajok a Fokföldrõl származnak. Közel 400 éve kerültek Európába és azóta is a legnépszerûbb és leghálásabb növények közé tartoznak. Hazánkba...
A bab legjelentõsebb vírusos betegsége a babmozaik, melyet 3 vírus faj okoz. A levélen világos- vagy sötétzöld mozaikfoltok, a száron vonalszerû elhal...
S. József, kaposvári olvasónktól az alábbi levél érkezett az Agró Napló szerkesztõségébe: “Tisztelt Doktor Úr! Idõs kisnyugdíjasok vagyunk, és nyúl...
Az egynyári palánták április végi, május eleji kiültetéséhez már a hónap elején el kell vetni a virágmagokat. Ahhoz, hogy egészséges növényeket kapjun...
A szőlő egyik legveszélyesebb kórokozóját fedezték fel Lenti határában. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) laboratóriumában kimutatot...
A tavaszi hóolvadás után a gyümölcsösökben elõ kell készíteni a fákat a vegetációs idõszakra. Növényvédelmi szempontból, az egyik feladat az õsszel le...
Győr és Miskolc után újabb gyár építését kezdi meg Magyarországon a cseh Penam cégcsoport leányvállalata, a Ceres ZRt.
Az iráni háború következtében kialakult bizonytalan piaci helyzet komoly aggodalomra ad okot az andalúz zöldség- és gyümölcstermesztők körében.
A helyzet gyors rendezése kulcsfontosságú, hiszen a gyümölcs romlandó, és az exportőrök számára minden további nap növeli a veszteség kockázatát.
Magyar idő szerint március 20-án 15 óra 46 perckor kerül sor a tavaszi nap-éj egyenlőségre, ugyanis ekkor lépünk át az úgynevezett tavaszponton.
2026. március 24-ig lehet véleményezni a tenyésztésszervezési feladatok támogatásáról szóló miniszteri rendeletet.
