Ellátási Lánc (Supply Chain) megközelítés szükséges a sertések dizentéria betegségének elkerülésére

Agro Napló
Miután számos hír erõsítette meg a sertésdizentéria betegség megjelenését Észak-Angliában az utóbbi idõben, a tenyésztõknek és gazdáknak utána kellett nézni e betegség tüneteinek és a teendõknek a betegség megjelenésekor. Jackie Linden – vezetõ szerkesztõje a ThePigSite internetes honlapnak – úgy határozott, online szemináriumot szervez a termelõk informálására, hogy távol tarthassák a dizentériát a gazdaságuktól.

Online szemináriumot szervezett a BPEX „Véd a betegségekkel szemben: ne szakítsd meg a láncot” címmel, sertéseket ellátó állatorvosoknak. Áttekintették a jelenlegi kockázatokat a betegség terjedésére, megnyitva a vitát arról, hogyan erősíthetik a védelmet a dizentéria ellen, és más fertőző betegség esetén az ellátási lánc már meglévő részei. Első lépésként Helen Clarke a BPEX-től kezdeményezte a „tehergépkocsik mosását, fertőtlenítését”, ami hozzájárulhat a fertőzés terjedésének megállításához. Az eseményt azért szervezték, mert gyorsan terjedt a dizentéria járvány Észak-Yorkshire-ben az elmúlt hónapokban. A termelőknek tisztában kell lenniük a helyzettel, amely hatással van az egész sertés iparágra.

Mi a sertés Dizentéria?

Jellemzően, a sertésdizentéria a hízó- és befejező időszakot érinti, a sertések 10 és 20 hetes életkora között, Henrieke Jaeger, egy sertés állatorvosi csoport vezetője szerint. Valójában, a sertés minden korosztálya megfertőződhet, és erős kockázati tényező az új kocasüldők belépése a tenyészállományba. Elmagyarázta, hogy a fő tünet a hasmenés, általában véres vagy nyákos képletekkel. Azonban néhány sertés kevésbé súlyos tüneteket is mutathat, hasonlóan az enyhe colitis-hez. A lappangási idő – a fertőzéstől, a tünetek megjelenéséig eltelt idő – mintegy 5–10 nap. A betegséget egy spirochaeta baktérium okozza, a Brachyspira Hyodysenteriae. A virulencia függ a törzstől, akárcsak képessége a mutációra és rekombinációs jellemzőkre. Ezek a tulajdonságok befolyásolják a gyógyszer-rezisztencia kialakulását a törzsben. Sertés, elsősorban a környezetében lévő bélsárból veszi fel a kórokozót, ha lenyelik, a baktériumok megtelepedhetnek a vastagbélben, ahol szaporodnak, és gyulladást okoznak. Ez eredményezi a hasmenést és a többi sertés fertőződését. Ms. Jaeger kiemelte, hogy életképes baktériumok még mindig ürülhetnek egyértelmû tünetek nélkül – akár 90 nappal a látszólagos felépülés után.

 

A Brachyspira ellenőrzése

Brachyspira túlélési ideje a feltételektől függ: hûvös környezetben és a sertés széklet jelenlétében, 112 napot találtak. Jellemző a tipikus brit sertéstelepekre a hasonló hideg és nedves körülmények, a bélsár jelenléte, és ebben az időszakban a zab alapú takarmányozás. A baktériumokat elpusztította az alapos tisztítás és fertőtlenítés, mondta Ms. Jaeger, hangsúlyozva annak szükségességét, hogy el kell távolítani az összes szerves anyagot, a száraz felületeket megfelelő koncentrációban higított fertőtlenítőszerekkel kell kezelni. Az antibiotikumok is hatékonyak a sertések kezelésére, de azok használata az antibiotikum-rezisztencia kialakulásának kockázatával jár. Az extra költségek a sertések rossz egészségi állapotából adódó teljesítmény elmaradásból, valamint gyógykezelés költségeiből merülnek fel.

 

Hogyan terjed a Dizentéria?

Nagyon sok módja van a fertőzés bejutásának egy gazdaságban – gondolva itt a sertésekre, jármûvekre, egyéb állatokra és az emberre. A kocasüldők, kanok cseréje, a választott malacok mozgatása a fertőzött gazdaságokból, egyértelmû veszélyforrások. A fertőzés kockázatát növeli a jármûvek mozgása is, mint az állatszállító-, hullaszállító-, takarmányszállító teherautók, de a posta-, és sperma szállítások, egyéb szolgáltatások, mint például a villanyszerelő, és a magán személygépkocsik, motorkerékpárok szintén terjeszthetik a fertőzést. Más állati források közé tartoznak a rágcsálók, kártevők, a vadon élő madarak és a kutyák. Végül, az alkalmazottak, jármûvezetők, a látogatók, a családtagok és minden egyéb felszerelés ami bekerül a farmra behozhatja a betegséget. A 2006 és 2009 között a kelet-angliai járvány felmérésével, Jake Waddilove úgy találta, hogy a legtöbb fertőzést a gazdaságokba kívülről bekerülő sertések hozták, de jelentős volt a jármûvek és a menedzsment (emberek) okozta fertőződés is.

 

Mi a teendő Sertésdizentéria gyanú esetén

Vér és/vagy nyálka a székletben a legfontosabb tünete a betegségnek, akkor is, ha még csak néhány állat érintett. Az állatorvost azonnal értesíteni kell, hogy a vizsgálatokat el lehessen végezni, amik megerősítik (vagy kizárják) dizentériát. Az érintett sertéstenyésztők az állatorvossal megbeszélik a diagnózist és a gyógykezelést. Rendkívül fontos, már rövid távon, hogy minimálisra csökkentsék a fertőzés terjedését, a gazdaságon belül, úgy azon kívül. Ez azt jelenti, korlátozni kell a trágya-, az állatok-, a jármûvek-, a személyzet- és felszerelések mozgását. Hangsúlyos a megfelelően tiszta cipők használata, amikor a farmon belül az egyik épületből a másikba megyünk. Fontos a megfelelő kommunikáció, tájékoztatás a környező gazdaságok számára. Hosszabb távon, felszámolására irányuló siker kulcsa, a kelet-angliai tapasztalatok alapján: „A dizentéria ellenőrzésére gyorsítsd fel a biosecurity/biológiai védelmedet”– javasolta Ms. Jaeger. Annak érdekében, hogy a betegséget kizárjuk az állományunkból kezeljük azt zárt egységként, és vásárláskor egyetlen megbízható forrásból szerezzük be állatainkat, amely igazoltan negatív erre a betegségre. Kommunikálni kell a beszállítókkal és az érintett állatorvosokkal, fontos az új tenyészállományt legalább 3 hétig karanténban tartani a gazdaságba szállítás előtt. A fertőzés megállításának legjobb módja, saját jármûveket tartani a farmon belül – akár a személyzet részére is – és folyamatosan biztosítani a gazdaság határát.

A jó kommunikáció a fuvarozókkal rendkívül fontos, ami lehetővé teheti az ideális és helyzethez alkalmazkodó munkarend kialakítását, amibe beletartozik a jármûvek tisztítása is. Ideális esetben, léteznie kell egy fedett rakodási területnek, ami egyértelmûen elválasztó vonalként (kerítés vonala) mûködik, és elérhető a farm alkalmazottai és a külső sofőrök számára is, keresztezési útvonalak nélkül. Ezt „a bentről nem jönnek ki, kintről nem jöhetnek be”, elvet alkalmazni kell a takarmány, a hullák, a szemét és a trágya eltávolításánál is.

A fertőzés terjedésének fékezésére, azonnal fel kell takarítani a kiömlött takarmányt, tisztán tartani a szállító csigákat, tartályokat, egyéb eszközöket, így gátolhatjuk az élősködőket, rágcsálókat. Fenn kell tartani az épületek jó állapotát, a madárvédelem miatt hálóval kell felszerelni a nyílásokat. Csalik kihelyezésével távol tarthatóak az egyéb állatok a farmtól.

Személyzet nem érintkezhet más sertésekkel és vágóhídi tevékenységgel, teljesen különálló ruhát, csizmát kell használniuk annak érdekében, hogy ne terjesszék a betegséget. A látogatókat szigorúan korlátozni kell. Amennyiben fontos a bejutásuk a farmra, át kell öltözniük, telepi ruhát, cipőt kell viselniük, a lábfürösztő mindig álljon rendelkezésre.

A magas szintû biológiai védelem (biosecurity) jobb módja annak, hogy a fertőzést elkerülje a sertésfarm, mint a gyógyszer használat, ami együtt jár a baktérium rezisztencia kialakulásának kockázatával.

Fordította: Dr. Gergácz Zoltán

ThePigSite, 2011. december

A cikk szerzője: Dr. Gergácz Zoltán

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Ikervélemény – afrikai sertéspestis

Ikervélemény – afrikai sertéspestis

Világszerte igen nagy gondokat okoz az afrikai sertéspestis (ASP), mert ennek a fertőző betegségnek a nyomán nemcsak állategészségügyi, hanem gazdaság...

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!