Itt a figyelmeztetés: ezt jó, ha tudod az egységes kérelem beadásakor
Mire kell felkészülnie a magyar termelőknek az Egységes Kérelem beadásánál 2026-ban?
Mire kell felkészülnie a magyar termelőknek az Egységes Kérelem beadásánál 2026-ban?
Csökkentek a gazdák adminisztratív feladatai az elektronikus Gazdálkodási Naplóban.
Kötelezettségátadás, lemondás és elállás lehetőségei Magyarországon: ezeket érdemes tudni.
Szigorú szabályok és határidők vonatkoznak a zöldtrágyanövények használatára a földeken.
Új pályázat segít a magyarországi erdőknek a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban.
Hamarosan benyújthatják kérelmeiket a tavaly aszállyal sújtott kukoricatermelők.
Rendkívüli támogatásról döntöttek az aszállyal sújtott kukoricatermelők megsegítésére.
Már csak néhány napig nyújthatók be az egységes kérelmek minden közvetlen támogatási és vidékfejlesztési jogcímre.
Mintegy 64 milliárd forintnyi keretösszeg jut a magyarországi erdőterületek növelésére 2025-ben.
Nemsokára megnyílik a lehetőség az új AKG pályázatok benyújtására a feltételeknek megfelelő gazdák számára.
Már a parlament előtt van a 28 mezőgazdasággal kapcsolatos jogszabály módosításáról szóló törvénytervezet.
Kincstári közlemény jelent meg a súrlókór genotipizálás díja után igénybe vehető 2024. évi támogatásról.
Megjelent a KAP Stratégiai Terv keretében „Az erdőpotenciált veszélyeztető biotikus és abiotikus károk megelőzése” című felhívás.
Két, hasonló jellegű pályázati felhívás közül válogathatnak a magyar erdőgazdálkodók.
Megjelent az új pályázatokhoz tartozó árbevétel számítási módszertan, ezt jó, ha mindenki áttanulmányozza.
Már benyújtható a bevallás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal új eÁFA-rendszerében is.
Kincstári közlemény jelent meg a sertéságazat részére nyújtott állatjóléti támogatásokhoz kapcsolódóan.
Új szabályok jönnek a vetésváltásra és a nem termelő területek kijelölésére, ezeket érdemes tudni.
Végső határidejéhez közeledik „A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése” pályázat beadása.
Ősszel igényelhetik az ukrán gabonaimport miatti uniós kompenzációt a magyar gazdák.

Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák a földeken, ami miatt több helyen átmeneti, intenzív szaghatásra kell számítani.
A nyári kapás növények a vetés óta alig vagy egyáltalán nem kaptak természetes öntözést, és az őszi vetésekre vonatkozóan is egyre többfelé tapasztalható aszály.
A külpiaci terjeszkedés ma már nem csupán lehetőség, hanem stratégiai irány a hazai agrár- és élelmiszeripari vállalkozások számára.
Lengyelországban a zöldség az idei szezonban komoly árnyomás alá került, amit egyrészt a vártnál nagyobb belföldi kínálat okozott.