Változtatniuk kell a magyar gazdáknak, de nem lehet mindenen spórolni
Az Alapvetés podcast eheti különkiadásában az ágazat fontos szereplői értékelték a 2025-ös év kihívásait.
Az Alapvetés podcast eheti különkiadásában az ágazat fontos szereplői értékelték a 2025-ös év kihívásait.
A fagy- és aszálykár, valamint a sertéspiaci túlkínálat ellensúlyozása érdekében újabb eszközzel segítik a gazdálkodókat.
A tavalyi nyári aszály miatt jelentős volt a terméskiesés, amit idén a területnövekedés és a kiváló hozamok miatt túlkínálat követett.
Az idei száraz időjárás jóval kevésbé viselte meg a mezőgazdaságot, mint a 2022-es nagy aszály idején, de még így is megsínylette.
Rendeletben jelentette be a kormány a hitelmoratóriumot az adósok bizonyos körének.
Az állat- és növénybetegségek okozta nyomás mellett óriási kihívás Magyarországon a dolgozni tudó és akaró munkaerő hiánya is.
A növénytermesztésben jelentős visszaesések mellett az állattenyésztés növekedést produkált.
Hiánypótló köteteket adott ki a MATE, melyek választ adhatnak a klímaváltozás okozta nehézségekre is.
Eldőlt, hogy fél év után megszűnt az Aszályvédelmi Operatív Törzs Magyarországon.
Megérkezett a pénzügyi segítség a tavalyi súlyos aszályhelyzet miatt nehéz helyzetbe került kisebb kukoricatermelők számára.
Már több mint 100 milliárd forintnyi kárt okoztak a magyar gazdáknak az időjárási szélsőségek.
Kiskunhalastól délre már megjelent és terjedni kezdett egy Amerikából származó évelő fű, a homoki prérifű, amely veszélyeztetheti az őshonos fajokat.
Kihirdették csaknem az ország egész területére vonatkozóan az aszálykár okán kialakult vis maior helyzetet.
Az aszály és a csapadékhiány az állattartás minden szegmensét érinti, aminek hatására a legeltetési időszak drasztikusan lerövidült.

A napokban kihirdetett törvénymódosítás több, a vadgazdálkodással foglalkozó jogszabályt is érintett.
A zöldségfélék termőterülete 2025-ben 44,2 ezer hektárra csökkent, ami 7,2 százalékos visszaesést jelentett egy év alatt, két év alatt pedig közel 50 százalékos csökkenést.
A szálló por miatt egészségtelenné vált a levegő minősége az ország keleti részén.
Szakértők szerint Brazília 2025-ben a világ harmadik legnagyobb sertéshús-exportőrévé válhat.
A közeljövőben jelentősen át fog alakulni az uniós zöldségek és gyümölcsök piaca.