2024. szeptember 18. 16:36
Mi történik itt? Sok a kérdőjel az idei európai almatermés körül
Az európai almaszezon kezdetén a mennyiségek alacsonyabbnak tűnnek a vártnál, vegyesek a várakozások.
2025. december 5. péntek Vilma
Az európai almaszezon kezdetén a mennyiségek alacsonyabbnak tűnnek a vártnál, vegyesek a várakozások.
Nem az idei az alma éve, a tavalyinál mintegy 150 ezer tonnával kevesebb lesz a termés.
Olcsóbb a Gala alma most 2024-ben Lengyelországban mint tavaly, és ennek csak egy oka lehet.
A korán jött tavasznak köszönhetően az idén minden eddiginél korábban indulhat a szüret a hazai almaültetvényeken.
A versenyhivatal közbeavatkozását kérik a lengyel gyümölcstermesztők az almaszezon kezdetén.
A WAPA tájékoztatása szerint az utóbbi évtized második leggyengébb uniós almatermése várható.
Az előző évivel csaknem megegyező almatermés várható, az egyes régiók között jelentős különbségekkel.
Több almatermesztő országban komoly gondokat okozott az időjárás, és ez a termésben is látszani fog.
Csaknem megegyezik az európai almakészletek szintje az előző évivel, de az olasz, francia és spanyol raktárakban a tavalyinál több gyümölcs vár még értékesítésre.
Csaknem minden lengyel almafajtát érint minőségi probléma, gondok vannak a húskeménységgel, ami nehezíti a szállítást.
Az uniós szabályozási kérdések okozhatnak fejfájást a helyi termelőknek Olaszországban.
Az előző évek áraitól jelentősen elmarad a Golden ára Lengyelországban, nem örülhetnek a termelők.
Az európai almakészletek mennyisége 3,85 millió tonna, ami 2018 óta a legalacsonyabb januári készletszintnek számít.
Nagyon változó képet mutat a globális almatermés az idei évre vetítve, de van, ahol például rekordtermést várnak.
3 százalékkal nőtt a 2023-as almatermés volumene az előző évhez képest Olaszországban.
Hiába kapott több milliárdot, az almatermesztési kutatóközpont épületei sem készültek el Újfehértón.
Lengyelország: lesz-e elég alma tavasszal?
Az Agreste november elején lefelé módosította korábbi prognózisát, és 1,579 millió tonnás francia almatermést valószínűsít.
Jócskán megnövekedett árak jöhetnek a téli időszakban a legnépszerűbb magyar gyümölcsnél.
A horvát áruházak jelentős mennyiségű almát importálnak elsősorban Lengyelországból.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
