Véget érhet egy korszak az állattenyésztésben? Teljesen új világ jöhet
Innovatív kutatási módszerekre van szükség az ÖMKi szerint a jövőálló állattenyésztéshez.
Innovatív kutatási módszerekre van szükség az ÖMKi szerint a jövőálló állattenyésztéshez.
Legalább 400 milliárd forint fejlesztési forrás kihelyezését tervezik az élelmiszerágazatban Magyarországon.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laboratóriuma magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét igazolta Hajdú-Bihar vármegyében.
Egyre több nő dolgozik a mezőgazdaságban, az állattenyésztésben és a szaktanácsadásban, de nehéz utat kell megtenni odáig.
Időről időre felmerül az európai húsadó bevezetésének ötlete, a NAK nem támogatja az ötletet.
A magyarok körében egyébként nem elterjedt a nyúlhús fogyasztása, ezért a hazai ágazat jelentősen exportorientált.
November 9-ig véleményezhető a Bizottság felhatalmazáson alapuló rendeletének tervezete.
A kéknyelv-betegség vírusának erős törzse terjed Észak-Európában, fenyegetve a juhokat és a szarvasmarhákat.
Szabó Ákos, a Tranzit Csoport vezérigazgatója szerint továbbra is nehéz helyzetben van a víziszárnyas-ágazat, de így sem szabad lemondani a fejlesztésekről.
Habár eddig az állattenyésztés volt a mostohagyerek Magyarországon, ez 2023-ban megváltozhat.
Az állategészségügyi szakemberek az ismeretlen származású és egészségügyi státuszú állományt felszámolták.
Hosszabb átmeneti idővel jelentősen csökkenthetők a károk a ketrecmentes állattartási rendszerekre történő áttérésnél.
Részben a változó éghajlati körülmények miatt egyre több sertéstartó szembesül a hőstressz okozta egészségügyi problémákkal.
Az állat húsa és tojása is kuriózumnak számít a hazai piacon, és kis helyen is el lehet kezdeni a fürjtartást.
Brüsszel egyelőre levette napirendjéről a ketreces állattartás betiltását és az irreális állatjóléti elvárások bevezetését.
Komoly kihívásokkal küzdenek a magyar állattartók, a következő időszaktól függ, mennyi ilyen vállalkozás marad meg Magyarországon.

Az új kiadványból sok újdonságot megtudhatnak az olvasók a hazai kukoricatermelés helyzetéről.
Az optimális termesztési körülmények közepette csak az Egyiptomból Európába érkező nagy tömegű, olcsó szamóca okozhat problémát a termesztőknek.
A termőföldet úgy kell továbbadnunk, hogy az utánunk jövő generációk is megélhessenek belőle.
A vásárlók részéről ma már alapvető elvárás, hogy szálkamentes a termék, a pikkelyes halak lassan eltűnnek a piacról, élő halat pedig már csak kevesen vásárolnak.
EU mezőgazdasága 2035-ig várhatóan magas termelékenységi szintet tart fenn, ami támogatja a pozitív kereskedelmi teljesítményt, főleg a magas hozzáadott értékű termékek esetében.