A Magyar Talajvédelmi Baktériumgyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége szervezésében 2025. december 3-án megrendezett konferencia előadásai világosan, minden eddiginél élesebben rajzolta ki azt a valóságot, amelyben a gazdálkodóknak ma döntéseket kell hozniuk – és azt a tudást, amelyre ezekhez a döntésekhez szükségük van.

A szakértők hangsúlyozták: a termőföld nem csupán erőforrás, hanem stratégiai érték. A talajélet megőrzése és fenntartható használata a magyar agrárium versenyképességének alapfeltétele. A talajvédelem, a támogatáspolitika, a növénytermesztés új irányai és a globális gazdasági folyamatok összefonódása olyan kérdések, amelyekre ma már nem lehet külön-külön válaszolni.

A konferencia célja az volt, hogy a tudomány, a gyakorlat és a szakpolitika közös platformon mutassa be a legfontosabb trendeket és megoldási irányokat. Az alábbi összefoglaló ezeknek az előadásoknak a legfontosabb üzeneteit foglalja össze.

A talajélet helyreállítása és megőrzése a magyar mezőgazdaság hosszú távú fennmaradásának feltétele. A talaj nem csupán termelési tényező, hanem élő, sérülékeny rendszer, amelynek állapota meghatározza a magyar mezőgazdaság versenyképességét, a vidéki családok megélhetését és az ország élelmiszer-biztonságát. A talajromlás, a szélsőséges időjárás és a növekvő inputköltségek olyan összetett kihívásokat jelentenek, amelyekre a gazdálkodóknak és a szakpolitikának egyaránt új válaszokat kell adnia. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara célja, hogy hidat építsen a tudomány és a gyakorlat között: a gazdák olyan eszközökhöz jussanak, amelyek valóban működnek a mindennapi termelésben. Ahol a talajélet helyreáll, ott javul a vízmegtartás, erősödik a tápanyag-feltáródás, mérséklődik az aszálykár, és stabilabbá válik a gazdaság működése. A jövő agrárpolitikájának ezért olyan támogatási rendszert kell biztosítania, amely valóban segíti a regeneratív és biológiai alapú megoldások elterjedését.

Klímaváltozás és talajállapot: két válság, közös nevező

A mezőgazdaság sérülékenysége egyre nyilvánvalóbb. A szélsőséges időjárási események, mint például az aszályok, a hőhullámok és a villámárvizek közvetlenül befolyásolják a terméseredményeket. A tájhasználat, a vízvisszatartás és a talaj szerkezete döntően meghatározza, hogy a gazdaságok mennyire képesek alkalmazkodni a változó éghajlathoz.

A magas humusztartalmú talajok jelentős szénraktárak, és a fotoszintézis az egyetlen ma rendelkezésre álló természetes módszer a légköri szén-dioxid kivonására. A talajok vízmegtartó képességének javítása pedig alapfeltétele a jövő mezőgazdaságának. A sérülékenység csökkentése csak együttműködéssel lehetséges, táblaszintű beavatkozások helyett tájléptékű megoldásokkal.

A talajromlás gyorsuló válsága

A Kárpát-medence talajai rendkívül változatosak, mégis súlyos degradációs folyamatok zajlanak. A szervesanyag-tartalom drasztikus csökkenése, a talajszerkezet romlása, a biológiai aktivitás visszaesése és a túlzott műtrágyahasználat olyan spirált indított el, amely már a mezőgazdaság fenntarthatóságát és az élelmiszer-ellátás biztonságát is veszélyezteti.

A szakértők szerint a degradáció három fő oka:

• a túlzott bolygatás,
• a szerkezeti elemek szétesése,
• a humusz drasztikus csökkenése.

A megoldásnak rendszerszintűnek kell lennie:

• bolygatáscsökkentő művelés,
• takarónövények alkalmazása,
• állatok visszaintegrálása a tápanyagkörforgásba,
• a talajélet tudatos támogatása.

A talajromlás nem kizárólag az agrárium hibája, hanem a modern társadalom és gazdaság közös következménye. A változás azonban elkerülhetetlen, és ma már tudjuk, hogy a régi gyakorlatok nem működnek tovább.

Talaj és élelmiszer-minőség: összetett kapcsolat

A konferencia kitért arra a gyakran hangoztatott állításra is, miszerint az élelmiszerek tápanyagtartalma csökkent az elmúlt évtizedekben. Bár egyes kutatások ezt alátámasztják, az eredmények nem egységesek. Ha a talaj tápanyag‑egyensúlya felborul – például helytelen művelés, túlzott inputhasználat vagy szerkezeti romlás miatt –, az a növények beltartalmi értékeiben is megjelenhet. A közbeszédben gyakran hivatkozott állítás, miszerint az élelmiszerek tápértéke drasztikusan csökkent az elmúlt 50–100 évben, azonban nem igazolható egyértelműen. A növények beltartalmi értékeit számos tényező befolyásolja: fajta, talajminőség, termesztéstechnológia, analitikai módszerek. A változatos, növényekben gazdag étrend továbbra is az egészséges táplálkozás alapja.

Gazdálkodói válaszok: regeneráció, talajélet, alkalmazkodás

A Kányai Mezőgazdaság példája jól mutatja, hogy a hagyományos módszerek már nem elegendők. A talajok regenerálása, a biológiai aktivitás növelése és a fenntartható technológiák alkalmazása nélkül a gazdaságok kiszolgáltatottá válnak az időjárási és piaci sokkoknak.

A regeneratív szemlélet nem elmélet: a vízmegtartás, a tápanyag-feltáródás és a gazdasági stabilitás már ma is mérhetően javul ott, ahol a talajéletet helyezik a középpontba.

A Kányai Mezőgazdasági Zrt. az alábbi módszerekkel reagál a kihívásokra:

• minimális bolygatás, szántás elhagyása akár 10 évre,
• szármaradványok visszaforgatása, komposztkészítés pulyka- és sertéstrágyából,
• takarónövények alkalmazása, ahol a csapadék engedi,
• direktvetés és sávos vetés bevezetése,
• adatalapú döntéshozás: rendszeres talaj-, levél- és terményanalízis,
• precíziós technológia heterogén talajokon,
• biodiverzitás növelése a talajélet támogatására.

Ökológiai gazdálkodás: nem mindenhol megoldás, de kulcsszereplő

Az ökológiai gazdálkodás jelentős mértékben hozzájárul a talajélet helyreállításához, még ha nem is univerzális válasz minden termőhelyre. A bemutatott kutatások szerint az ökológiai rendszerekben:

• növeli a talaj mikrobiális aktivitását,
• javítja a szerkezetet és a vízmegtartást,
• csökkenti az eróziót,
• támogatja a biodiverzitást,
• és hosszú távon stabilabb, ellenállóbb talajállapotot eredményez.

Egy hazai kísérlet a regeneratív technológiák ökológiai környezetben való alkalmazhatóságát vizsgálja – ígéretes eredményekkel.

Mikrobiális talajkezelések: bizonyított termésnövelő hatás

A nyolcéves tartamkísérletek eredményei egyértelműek: a talajoltó baktériumkészítmények átlagosan 15,56%-kal növelték a termésátlagokat a kezeletlen kontrollhoz képest.

A baktériumtörzsek:

• nitrogént kötnek (akár 100–180 kg/ha),
• mobilizálják a foszfort és a káliumot,
• serkentik a gyökérfejlődést,
• javítják az aggregátumképződést és a vízmegtartást,
• csökkentik a patogén gombák jelenlétét.

A pozitív kontroll (plusz 50 kg N-hatóanyag) több esetben alacsonyabb termést adott, mint a mikrobiológiai kezelés – ami jól mutatja, hogy a biológiai megoldások nemcsak környezetkímélők, hanem gazdaságosak is.

Támogatáspolitika: a talajvédelem beépült a kap rendszerébe

A magyar KAP Stratégiai Terv hét év előkészítő munkájának eredményeként mára egyértelművé vált: a hazai agrárium legfontosabb kihívásai a talajhoz kötődnek. A KAP Stratégiai Terv zöldfelépítménye ma már a talajvédelemre épül. A kötelező, tiltó és ösztönző elemek kiegyensúlyozott rendszere a gazdálkodók széles körét segíti abban, hogy javítsák a talajállapotot.

Az Agroökológiai Program (AÖP) különösen sikeres: a részvétel 2023 óta 3,5 millió hektárról 4,2 millió hektárra nőtt. A szántóföldi gyakorlatok több mint fele közvetlenül a talajegészség javítását célozza. A program rugalmassága és éves vállalási rendszere miatt a gazdák széles köre csatlakozik, miközben a talaj fizikai, kémiai és biológiai állapota is mérhetően javul.

A cél a kiszámítható, hosszú távú támogatási környezet, amelyben a talajélet javítása közös érdek és közös felelősség.

Növénytermesztési helyzetkép: klíma, piac, geopolitika egyszerre formálja a jövőt

A 2020-as évek aszályai, a kukoricatermesztés visszaesése, a vetésszerkezet átalakulása és a világpiaci árak ingadozása mind azt mutatják: a magyar növénytermesztés új korszakba lépett.

A 2025-ös betakarítási eredmények ugyan kedvezőek voltak az őszi kalászosoknál (őszi árpa: 5,6 t/ha; őszi búza: 5,5 t/ha), de a kukorica újra elmaradt a várakozásoktól. A termelők egyre nagyobb része fordul a biztonságosabbnak ítélt őszi vetések felé. Az árpa és a búza vetésterülete növekszik, miközben a kukorica 2026-ban tovább zsugorodhat a jelenlegi 750 ezer hektár alá.

A piaci helyzetet tovább nehezíti az EU-ban rekordmagas, 140 millió tonnás búzatermés, amely tartósan nyomott árakat eredményez. A klímaváltozás a talajéletet is átalakítja, és a magyar termelőknek fel kell készülniük arra, hogy a dél-európai mintázatok – például a napraforgó térnyerése a kukoricával szemben – hazánkban is megjelennek.

A geopolitikai feszültségek – köztük az orosz–ukrán konfliktus és a kínai–amerikai kereskedelmi viszony – közvetlenül hatnak a gabonaárakra és a termelők döntéseire.

A szántóföldi növénytermesztés egyszerre küzd klímakockázatokkal, piaci nyomással és geopolitikai bizonytalansággal. A jövő útját a termelőknek ebben a kaotikus környezetben kell megtalálniuk.

A konferencia üzenete világos és egyértelmű: a termőföldet úgy kell továbbadnunk, hogy az utánunk jövő generációk is megélhessenek belőle.

A talajélet védelme nem csupán szakmai feladat, hanem nemzeti ügy. A tudomány, a gazdálkodók és a szakpolitika közös felelőssége, hogy a magyar mezőgazdaság képes legyen alkalmazkodni, megújulni és hosszú távon is fenntartható maradni.