Aggasztó hírek érkeztek a magyar kukoricáról: van baj, nem is kicsi
Komoly bajok vannak a hazai csemegekukorica és zöldborsó termeléssel, évek óta nem változott semmi.
Komoly bajok vannak a hazai csemegekukorica és zöldborsó termeléssel, évek óta nem változott semmi.
Az elmúlt időszak nehézségei után végre talpra állni látszik a magyar takarmányágazat és az állattartás.
A FAO élelmiszerár-index februárban átlagosan 0,7%-kal zárt alacsonyabban januárhoz képest és 10,5%-kal alacsonyabban az egy évvel ezelőtti mutatóhoz képest.
A magas alapanyagárak, az energia- és üzemanyagköltségek, a logisztikai kiadások és a munkaerőhiány a hazai tésztagyártókat sem kerülték el.
Az általunk megkérdezett szakember szerint a rovarfehérje állati takarmány célú bevonása az élelmiszerláncba elkerülhetetlen.
Rengeteg olyan különleges fűszer létezik, melyek közül sok a hazai kiskertben is megterem.
A termelőknek hosszú távon alkalmazkodni kell a klimatikus viszonyok változásaihoz.
Drasztikusan csökken a nyúltartási kedv Magyarországon, 2024 második felében ismét sokan feladhatják.
Súlyos következménye lehet, ha a földvásárlás során meggondolatlanul teszünk bizonyos kötelezettség vállalásokat.
Több fontos élelmiszer is jelentősen olcsóbb lett egy év alatt egy friss értékelés szerint.
A hagyományosan nagy mennyiségben fogyasztott húsfélék mellett nem kéne messzire menjünk, ha valami rendhagyóbbat szeretnénk enni.
Csökkenéssel zárta az évet a nemzetközi élelmiszerár-index, a FAO mutatója közel 10%-kal maradt el az egy évvel korábbi szinttől.
A tea a világ legelterjedtebb itala, ráadásul már Magyarországon is vannak kisebb ültetvények.
Vannak olyan zöldségfajok, melyek hosszabb ideig a helyükön maradhatnak, mert kétévesek, évelők, vagy egynyáriak, de az átévelők közé tartoznak.
Új funkciókkal bővült az EUTR kereső, már a tevékenység felfüggesztésekről és tiltásokról is informálódhatnak az érdeklődők.
A jelenleg kapható termékek között is vannak olyanok, melyek külföldről érkeznek így a magyarral keverten értékesítik.
Ilyen készletezési díjat egyik európai országban sem fizetnek az alapanyag után, így a nemzetközi versenyben a magyar szereplők hátrányba kerülnek.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.