2024. május 19. vasárnap Ivó, Milán
Aggasztó hírek érkeztek a magyar kukoricáról: van baj, nem is kicsi

Aggasztó hírek érkeztek a magyar kukoricáról: van baj, nem is kicsi

agrarszektor.hu
Március 13-án rendezték meg a FruitVeB, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség (MHKSZ), valamint a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Kertészettudományi Intézete közös szervezésében az idei zöldség-feldolgozóipari konferenciát. Itt hangzott el, hogy a csemegekukorica és zöldborsó termelése évek óta komoly kihívásokkal néz szembe, különösen a klimatikus viszonyok kedvezőtlenné válása és a piaci környezet változása miatt, mely tényezők már komoly fenyegetést jelentenek az alapanyag-biztonság és a termékpálya működése terén, minközben a feldolgozóipar az elmúlt évben növelte gyártási kapacitásait.

Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke előadásában elmondta, hogy két éve még siratták a zöldborsót, ám a szektor magára talált, csak azért, hogy aztán újra a mélybe zuhanjon, és kérdés, hogy idén eléri-e a termőterület a 10 ezer hektárt. Pedig fontos lenne, mert a csemegekukoricával együtt a hűtőipar egynegyedét, a konzervipar háromnegyedét ez a két kultúra szolgáltatja, és egyik sincs meg a másik nélkül - olvasható a FruitVeB oldalán. A szakember szerint ugyanakkor riasztó, hogy a két ágazatban a termesztési színvonal 20 éve nem nőtt jelentősen, és erősen kétséges, hogy napjainkban van-e még olyan piac, amelyik eltűri, hogy két évtizedig ne javuljon a hatékonyság. Apáti Ferenc szerint ez a szomorú helyzet egyébként több magyar gyümölcsfajra is jellemző, ellentétben például a vöröshagymával vagy az ipari paradicsommal.

Apáti Ferenc szerint többek között azért sem jó ez a helyzet, mert két éve a szakma még azért küzdött, hogy a zöldborsó ágazat talpon maradhasson, és bár a tavalyi év jól sikerült, megint jött a pofon, és megfogyatkozott a termelési kedv. Két éve még a minisztériumban sikerült lobbizni az ágazat megmaradásáért - mondván, hogy ha eltűnik a zöldborsó, el fog tűnni a másodvetésű csemegekukorica is - csak azért, hogy aztán a szektor önszántából megfelezze a termőterületet. Ezek után nagyon nehéz elhitetni bármilyen döntéshozóval, hogy az ágazat valóban stratégiai jelentőségű - tette hozzá a FruitVeB elnöke.

Mi a helyzet Európában?

Conrado Rodriguez, a Vilmorin/Limagrain regionális értékesítési igazgatója szerint az európai csemegekukorica-termesztésben az utóbbi 4 évben a tervezettnél kevesebb alapanyag termett (deficites évek), ám tavaly a termőterület növekedésének is köszönhetően 4,5%-os többlet keletkezett. Így volt ez Európa legnagyobb termelője, Magyarország (29 ezer hektár) esetében is, ahol a tervezett 245 ezer tonna helyett végül 290 ezer tonna terméket sikerült előállítani, melynek 70%-a konzerv, 30%-a fagyasztott áru volt. A 25,7 ezer hektáron termelő Franciaországban nagyjából sikerült hozni az előzetes tervet (256 ezer tonna), ám ezt a 2022-esnél 2000 hektárral kisebb területtel kellett megvalósítani - derült ki a FruitVeB beszámolójából.

Újdonság, hogy alakulóban van egy Észak-Franciaországban működő termesztési és feldolgozási központ, ami a klímaváltozás hatását jelzi: idén már 1000 hektár felett termel majd a Greenyard érdekeltségébe tartozó centrum. A franciáknál érdekesség, hogy az ottani termelők kizárólag TÉSZ-ekbe tömörülve végzik tevékenységüket, és a feldolgozókkal is 2-3 nagy TÉSZ tárgyal az átvételi árakról. A délnyugati régióban működő termesztőkörzetből 1000 hektárnyi alapanyag hagyományosan a spanyol feldogozókba kerül, 4000 hektárnyi bab mellett. A spanyolok 9500 hektáros csemegekukorica-területükkel azonban már csak a negyedikek az európai rangsorban, mert az utóbbi években hatalmas ütemben bővült a terület Lengyelországban, és már 11 ezer hektár felett van. És bár nemzetközi cégek is jelen vannak az országban, döntően hazai vállalatok kezében van az ágazat. Számukra nem indult kedvezően a szezon, de végül 6%-kal, 154 ezer tonnára bővült a termelés. Hozzánk képest a lengyeleknél a termékarány pont fordított: 25% konzerv, 70% fagyasztott, 5% pedig vákuumcsomagolt. 

Az uniós piacra beömlő kínai exportról a szakember elmondta, hogy a mennyiségek a 2017-2023 közötti időszakban végig jelentős emelkedést mutattak, de igazából a tavalyi év jelentette a fordulópontot, amikor háromszorosára nőtt a behozott áruvolumen. És mint kiderült, az elszálló árakkal jellemezhető 2022-es évben nem csak Kína kereste Európát, hanem Európa is kereste a kínai árut. Ez pedig elsősorban azért veszélyes játék, mert a kormányzati támogatásokkal és kedvező adózási környezettel (pl. adómentes vetőmag) körülbástyázott kínai termelők költségei lényegesen alacsonyabbak, így a termék még szállítást követően is jóval olcsóbb marad az uniós árunál. Az uniós hatóságok próbáltak ugyan minőségi hibákat felfedezni a kínai árunál, de ez sikertelennek bizonyult. Thaifölddel szemben az EU 2005 óta egy antidömping vámrendszert alkalmaz, amelyet 5 évente újítanak meg. Szintén tárgyalások folynak a MERCOSUR országokkal, de azt látni lehet, hogy a dél-amerikai országokban használt növényvédő szerek 80%-a nem engedélyezett az EU-ban. További jelentős kihívásként jelentkezik az európai termelők számára a klímaváltozás, például az idei év nem indul valami fényesen Spanyolországban - a vetőmagtermesztésben 50%-os hozamcsökkenést tapasztaltak, ráadásul a gazdák termesztési kedve sem a régi. Conrado Rodriguez szerint a vetőmagtermesztésben mindenképpen új területeket kell bevonni precíziós termesztéstechnológia alkalmazása mellett.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?