Letarolta a fagy Magyarországot: szörnyű pusztítást végzett itthon
Érkezik a segítség a súlyos kárt szenvedett szőlő- és gyümölcstermelőknek Magyarországon.
Érkezik a segítség a súlyos kárt szenvedett szőlő- és gyümölcstermelőknek Magyarországon.
Hamarosan indul a 2025. évi kárenyhítő juttatás iránti előlegfizetési kérelmek benyújtása.
Az agrár-érdekképviselet szerint hiányoznak a szabályok ahhoz, hogy a termelők megkapják a beígért támogatást.
A kárenyhítő juttatás iránti jogosultság érdekében már a kárbejelentéskor körültekintően kell eljárni.
Puglia tartományban dolgoznak a fagyvédelmi berendezések, elsősorban a csonthéjasok és a zöldségfélék vannak veszélyben.
Jelentős segítség jön a magyar gazdáknak, hiszen érkezik a kárenyhítő támogatás.
Akinek eddig is volt biztosítása, egyre komplexebb konstrukciókban bízik, de a többiek továbbra sem gondolják, hogy lépniük kellene.
A FAO szakértője szerint Nigériában a rossz élelmiszer-ellátási lánc miatt a megtermelt javak fele megy veszendőbe.
Az agrártárca egy rendkívüli pályázattal segíti az erdőtüzek utáni helyreállítást.
A szibériai régióban jelentős területen ment tönkre a termés az időjárás miatt.
Feltöltött Agrárkár-enyhítési alap segíti idén a kár sújtotta magyar termelőket.
Az Európai Bizottság döntése nyomán térségi szinten lehet figyelmbe venni az időjárási károkat így gyorsabb lesz az ügyintézés.
Március végéig csaknem hárommilliárd forintnyi kárenyhítési juttatás érkezik a károsult gazdák számára.
Itt van minden, amit a kárbejelentésekkel kapcsolatos aktuálisokról tudnia kell a termelőknek.
A termelők később már csak drágább ajánlatokat kaphatnak, de az is előfordulhat, hogy nem tudnak szerződést kötni.
Nem érdemes sokat várni a biztosításkötéssel, később drágább ajánlatok lesznek csak a piacon.
A tavaszias hetek után egy néhány órás hideghullám is nullára írhatja egy sor gyümölcs terméskilátásait.
A korábbi évekhez hasonlóan idén is november 30-ig lehet benyújtani a 2023. kárenyhítési évben bekövetkezett mezőgazdasági károk után a kárenyhítő jut...
A tavalyi rendkívüli aszály a magyarországi erdők állapotára is rányomta bélyegét.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.