A szeptemberi visszaesést az árvízhelyzettel magyarázták, de az árhullám sújtotta országok közül többeknél sem volt visszaesés a fogyasztásban
Be kell néznünk a föld alá is, hogy megtaláljuk a megoldást az aszályok és árvizek problémájára.
A térségben voltak olyan települések, ahol 8 óra leforgása alatt esett le a teljes évi átlagos csapadékmennyiség, azaz nagyjából 500 mm.
A szeptember végi árvíz következtében baktériumok juthattak a vízbe, így fertőtleníteni kell azt.
Fennáll a kockázat, hogy az EU alkalmazkodást célzó politikája nem tart lépést az éghajlatváltozással.
Sokak szerint a Duna medrében elszáguldó hatalmas vízmennyiség jelent megoldást az aszállyal küzdő gazdálkodók számára, a helyzet azonban jóval összetettebb.
Továbbra is az előző öt év átlaga körül alakul a burgonya ára, annak ellenére hogy a tavalyi rossz termésű évhez hasonló szezon várható.
Az éghajlatváltozás miatt egyre gyakrabban egyre nagyobb árvizek lesznek a jövőben.
A 2023-a árvizek után ismét a víz okozott károkat Észak-Olaszország legfontosabb termesztőkörzetében.
A szakértő szerint az egyes halfajok különbözőképpen reagálnak az árvíz levonulására.
Égetően fontos lenne, hogy a lehulló csapadékot meg tudják tartani Magyarországon.
A múltheti áradás a szemnek sokszor láthatatlan kórokozókat és szennyezéseket sodort magával a szárazföldről és a csatornarendszerekből.
Az árvíz okozta fertőzés miatt csak forralva fogyasztható a víz az érintett helyeken.
A műtrágyahiány miatt akár 15 százalékkal is csökkenhet jövőre a világ élelmiszer-termelése.
Kína almaimportjának volumene a 2025-ös évben lépte át először a 100 ezer tonnás határt.
A Bács-Zöldért vezérigazgatója szerint teljesen újra kellene gondolni a gyümölcstermesztést Magyarországon.
Bár a köztudatban számos tévhit él az élelmiszeripari termékek káros hatásairól, az EU-ban kapható élelmiszerek mind biztonságosak.
A legfrissebb eredmények azt mutatják, hogy óriási lehetőségek állnak a cirok előtt az állati takarmányozásban.
