Még áprilisban két szójafajta került elvetésre, hogy a gazdaság számára az új technológiához ki lehessen választani a legjobban illőt. Az előző részben leírtam, hogy a hosszabb tenyészidejű fajtát deszikkálni kellett, hogy még az esők előtt aratható legyen a szója. Valamint az is kiderült a számításainkból, hogy a lényegesen kevesebb talajmozgatásnak köszönhetően, terményre átszámolva 300 kilogramm terméstöbblettel indulunk a hagyományosnak mondható forgatáson alapuló talajműveléssel kombinált sűrűsoros vetéshez képest.

A számolgatásaink után egy héttel Bényi gazda úgy döntött, hogy nem vár tovább, minden adott az aratáshoz, a deszikkálás jól sikerült, a rövidebb tenyészidejű fajta is teljesen beérett és a napokban eső várható, ezért elkezdi a betakarítást október 1-jén. Ismét jó volt a megérzése a házigazdánknak, és még jobb a betakarítás ütemezése, mert másnap délután tényleg megérkezett az eső.

Az aratást a frissen cserélt kombájnnal és a használtan beszerzett flexibilis vágóasztallal kezdte meg. A flexibilis vágóasztal vételét már régóta tervezte, de most tényleg esedékessé vált, mert a sávos művelési technológiával nem sikerült olyan betakarítási felületet biztosítani, mint a hagyományos művelési technológiával, ezért szóba sem jöhetett a gabonaasztal. A flexibilis asztalnak van egy olyan jó tulajdonsága, hogy követi a talajegyenletlenséget, ezért szinte veszteség nélkül és nagyon kíméletesen takarítható be a szója, valamint a megdőlt állomány mindkét irányból vágható, ami lényegesen meggyorsítja a betakarítást. Sajnos ennek a mi esetünkben is volt jelentősége, mert a hosszabb tenyészidejű fajta még a magtelítődés időszakában megdőlt.

Bényi gazda a vágást a szegéllyel kezdte, ahova a hosszabb tenyészidejű fajta volt elvetve, majd a kocsit ezzel a fajtával vágta tele, hogy teljesen elkülöníthető legyen a két fajta teljesítménye. A következő kocsira a rövidebb tenyészidejű fajta került, és ez így folytatódott, amíg az el nem fogyott. A második szerelvény bemérését követően elcsodálkoztunk, mert hektáronként 5 tonna feletti termésátlagra jött ki a számítás. Végül a 8 hektáron elvetett, állva maradt, rövidebb tenyészidejű fajta 4,82 tonna/hektár termésátlaggal lett betakarítva. Az első nap még körülbelül 3 hektár hosszabb tenyészidejű fajta lett levágva, mire ránk esteledett. Másnap folytatódott az aratás. A hosszabb tenyészidejű fajta foltokban volt megdőlve és ahol állt, ott határozottan jobban adta a termést, mint a megfeküdt részeken. Végül, a körülbelül 16 hektáros darab 4,5 tonnás termésátlagot adott hektáronként, ami a megdőlés ellenére is lényegesen jobbnak mondható a környékbeli 4 tonna körüli termésátlagokhoz képest.

Az aratás végén egy érdekességre figyeltünk fel, a részeredményeket nézegetve nem vettünk észre szegélyhatást. Bényi Ferenc elmondása szerint ezt már a többi kultúránál is érzékelte, de nem volt egyszer sem bemérve. Most a szója esetében látszott, hogy nincs különbség a szegély termésátlaga és a középső részek között, ami megint csak a sávos művelési technológiára vezethető vissza. A csökkentett menetszámnak köszönhetően lényegesen kevesebb a talajtaposás, azáltal a talajtömörödés, ami végül a termésátlagban mutatkozik meg.

Bár a gazda ebben az évben szinte minden kultúrában csalódott, mert a kinézetükhöz képest kevesebb termésátlagokat takarított be – véleménye szerint ez évjárathatásnak tudható be, mert minden kultúra ezermagtömege kevesebb a megszokottnál –, azért ezt az érzést a szója némileg kompenzálta. Elmondása szerint szinte minden kultúrában körülbelül 10%-kal több termést eredményez ez a művelési technológia más technológiákhoz képest. Ezt a meggyőződést most a szója is tovább erősítette, mert a táblaszinten 4,6 tonnás terméseredmény 15%-kal több a környékbeliekhez képest. Ha mindehhez hozzáveszem azt is, hogy a technológiának köszönhetően tulajdonképpen az adott évjáratban – az előző részben kiszámolt, a cikk elején megemlített – 300 kilogramm terméstöbblettel indultunk, akkor végeredményben azt lehet mondani, hogy a bemutatott szemléletmód és a sávművelés alkalmazása bő 20%-os pluszt eredményezett.

Úgy gondolom, hogy nem csak a termés­átlag tekintetében sikerült feltennünk az i-re a pontot. Sikerült egy olyan ígéretes gyakorlatot hónapról hónapra végigkövetnünk, amiben jelentős profitoptimalizálási lehetőségeket látok. Remélem, hogy Bényi gazda szemléletmódjának és ennek a technológiának köszönhetően sokan elgondolkoznak azon, hogy hogy lehetne még többet kihozni a gazdaságuk adottságaiból és kedvet kapnak majd az újdonságok kipróbálására. Mindenkit arra biztatok, ha megfelelő a gazdaság adottsága a szójatermesztés számára, akkor próbálja ki azt és legyen türelmes, hogy olyan szép eredményeket érhessen el, mint Bényi Ferenc. Mindenkinek sikeres (szója) termesztést kívánok!

KOMMENT

A szója betakarítása a vége felé közeledik, így egyre több információval rendelkezünk az országos terméseredményekről. Bene Zoltánt, a Karintia Kft. vezetőjét kérdeztük a tapasztalatokról és a várható terményárakról.

A tavalyi 2,9 t/ha-s országos átlagtól alig elmaradva, 2,8-2,9 tonna körüli átlagterméssel számolhatunk. A vetésterület tekintetében már nem lehetünk ennyire biztosak. A hivatalos helyekről származó információkat összevetve óriási eltérést tapasztalunk. A legpesszimistább becslések 45.000 ha körülire,  míg a legoptimistábbak 59.600 ha-ra kalkulálják a szója vetésterületét. 

A felvásárlási árakat a jól ismert USA-Kína kereskedelmi háború okozta büntetővámok, a sertéspestisjárvány, Kína szója vetésterületének jelentős emelkedése és az Európai Unió egyre jelentősebb tengerentúlról származó szójaimportja befolyásolják. A betakarítás kezdetén sokan tartottak attól, hogy az árak akár 90.000 Ft/t alá is csökkenhetnek. A betakarításkori 95.000–100.000 Ft/t felvásárlási árak mára 100.000 Ft/t körül látszódnak stabilizálódni.

Körültekintő fajtaválasztás – magasabb ár

A fajtaválasztáskor a termelők évről évre körültekintőbbek, egyre inkább befolyásolják őket a döntésben a beltartalmi paraméterek. A szója minőségében rejlő lehetőségek több ezer forinttal is módosíthatják ugyanis az értékesítési árat. Az idei szezonban jellemzően 3.000–5.000 Ft/t felárat is el lehetett érni abban az esetben, ha a szójabab Profat tartalma (zsír/fehérje) elérte, vagy meghaladta az 51%-ot.

De mit hoz a jövő?

A vetésterület 2020. évi mértékét az idei terméseredmények mellett a támogatás várható mértéke is befolyásolja. A szója termesztését segítő extra támogatás jövője 2020 után is ugyancsak biztosítottnak látszik. Némileg árnyalja ugyanakkor a képet a várhatóan rendelkezésre álló vetőmag mennyisége. Az elmúlt öt évben ugyanis a szója vetőmag szaporítóterülete 8249 hektárról 3793 hektárra, azaz 55%-kal csökkent.

Van remény…

Az idei 2,8-2,9 tonna/ha körüli termésátlag és a 100.000 Ft/tonna körüli felvásárlási ár reményeim szerint újabb lendületet adhat a szója termesztési kedvnek. A legalább 260.000–290.000 Ft/ha hektáronkénti bevételhez az idei évben a termeléshez kötött támogatás a szokásosnál is nagyobb mértékben járul hozzá. A 2018. évi betakarított szója után a gazdák ugyanis 62.861 Ft/ha(!) összeget kaptak. Mindezzel kalkulálva a megtérülés 2 tonna/ha alá csökken le, és bár ez nem lehet cél, nem árt ha tisztában vagyunk vele, hogy e felett már pluszosak lehetünk.

A sorozat a hazai sikeres szójatermesztésért elkötelezett támogatói kör jóvoltából valósul meg:

A sorozat korábbi részei:

• Megmutatjuk, hogyan lehet, hogyan kell szóját termelni! - I. rész
• Megmutatjuk, hogyan lehet, hogyan kell szóját termelni! - II. rész
• Megmutatjuk, hogyan lehet, hogyan kell szóját termelni! - III. rész
• Megmutatjuk, hogyan lehet, hogyan kell szóját termelni! - IV. rész
• Megmutatjuk, hogyan lehet, hogyan kell szóját termelni! - V. rész
• Megmutatjuk, hogyan lehet, hogyan kell szóját termelni! - VI. rész
• Megmutatjuk, hogyan lehet, hogyan kell szóját termelni! - VII. rész
• Megmutatjuk, hogyan lehet, hogyan kell szóját termelni! - VIII. rész

A cikk szerzője: Farkas-Csamangó Tamás