Dr. Feldman Zsolt: A mezőgazdaságban mindig vannak sürgős feladatok

Agro Napló
A mezőgazdaság olyan gazdasági ágazat, amelyben természeténél fogva mindig vannak sürgős, megoldandó feladatok. „A legfontosabb feladataink közé tartozik – ha csak néhányat ki szeretnék emelni – a birtokpolitika terén az osztatlan közös tulajdonú termőföldek megszüntetése és az öntözésfejlesztés előtt álló akadályok szisztematikus lebontásának megindítása, valamint az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) 2020 utáni rendszerének kialakítására irányuló egyre intenzívebbé váló tárgyalásokon való aktív, kezdeményező magyar részvétel.”

Mindezt Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára mondta az Agro Naplónak, amikor az ágazat helyzetéről és a mezőgazdaság előtt álló legfontosabb megoldandó kérdésekről beszélt néhány hete a lapnak.

Az államtitkár a fentiekhez még hozzátette, hogy az ágazat előtt álló megoldandó fontos feladatok legtöbbször  piaci vagy időjárási okokra vezethetők vissza. Az agrárpolitika egyik legfőbb feladata, hogy olyan strukturális megoldásokat találjon, olyan erős fundamentumok létrejöttét segítse elő, amelyek révén ezek a mindig felbukkanó problémák a lehető legkisebb kárt okozzák. Ma Magyarországon  piaci oldalról elsősorban a gyümölcsszektorban és a sertéshús értékesítése terén vannak kitapintható feszültségek. Gazdasági oldalról pedig a munkaerőhiány és a munkaerőköltségek radikális emelkedése vagy a fejlesztések megvalósításának kérdései foglalkoztatják leginkább a gazdasági szereplőket.

Hangsúlyozta: az agrártárca vezetése a maga részéről a magyar mezőgazdaság versenyképességének hatékonyságának növelését állítja a középpontba. Az aktuális napi kihívások kezelését is ezen keresztül látja érdemben kezelhetőnek. Amíg például a 2016-os adatok alapján egy hektár mezőgazdasági területen a régi uniós tagállamok átlagosan 2630 euró (ez több mint 800 ezer forint) értékű terméket állítottak elő, addig Magyarországon a kibocsátás ezen értéke 1574 euró (mintegy 500 ezer forint) volt. Ezért a magyar mezőgazdaság jövedelemtermelési esélyei még az uniós átlaghoz viszonyítva mindig kedvezőtlenebbek.

Dr. Feldman Zsolt
Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára

Agro Napló: Az unió 2020–27. közötti költségvetésének tervezésekor Magyarország milyen szempontrendszer szerint szeretné, ha kialakítanák az EU következő 7 éves büdzséjének agrárfejezetét? Van-e arra nézve célszám, hogy a jelenlegi – valamivel több mint 12 milliárd eurót (ez mintegy 3600 milliárd forint) kitevő – költségvetési összeg, ami Magyarország számára felhasználható és a következő időszak uniós költségvetésének megkurtításakor még hazánk elfogadna? Melyek Magyarország számára a 2020–2027. közötti KAP prioritásai?

Dr. Feldman Zsolt: Magyarország a többéves pénzügyi terv (MFF) tervezetének ismeretében várhatóan a közvetlen kifizetésekre – 2018-as árakon – közel 7,6 milliárd eurót fordíthatna, ami 16,4 százalékkal kisebb a jelenlegi periódushoz képest. A vidékfejlesztési források – szintén 2018-as áron – 2,6 milliárd eurót tennének ki, ami 26,6 százalékos csökkenést jelent.

Ez drasztikus mértékű elvonást jelentene, de hazánk számára továbbra is kiemelt cél, hogy meg lehessen őrizni a KAP-források jelenlegi szintjét. A keretek csökkenésének megállítása érdekében Magyarországnak szövetségeseket kell keresnie, de az egyeztetések jelenlegi állása szerint a KAP-ot érintő csökkentési szándékok (vágások) ellen van több jelentős nagy tagállam Spanyolország, Franciaország, Lengyelország is; sőt Portugália, Szlovénia, Románia, Görögország, Írország, Finnország, Lettország, Litvánia, és Horvátország is ellenzi az agrárkiadások lefaragását.

Mivel a tárgyalások jelenleg is zajlanak nincs minimumszint, ami még elfogadható hazánk számára, illetve kiindulási álláspontként a jelenlegi forrásallokációs mérték jelenti az elfogadható minimumot.  Fontos megjegyezni azonban, hogy a fenti javasolt költségvetési keretek a Bizottság javaslatát tükrözik, míg a végleges költségvetés az Európai Parlament és a Tanács módosító indítványai alapján kerülnek majd elfogadásra.

Az uniós költségvetésről szóló egyeztetések során kiemelt jelentőséggel bírnak a termeléshez kötött támogatásokra vonatkozó egyeztetések. Mivel hazánk esetében a sérülékeny, illetve a jelentős foglalkoztatási potenciállal bíró ágazatok jutnak termeléshez kötött támogatáshoz, ezen intézkedések fenntartása kiemelt jelentőségű. Bár a javaslat jelenleg is utal ennek a továbbvitelére, a felhasználható források növelése és az érintett ágazatok bővítése esetében további erőfeszítésekre van szükség.

Az is nyilvánvaló, hogy Magyarország bár megérti egyes tagállamok azon törekvését, hogy a közvetlen támogatások külső kiegyenlítése folytatódjon, de azt ellenzi, hogy a konvergencia céljára azoktól a tagállamoktól is forrást vonjanak el, amelyek még az uniós átlag alatt állnak, mint például Magyarország.

A.N.: Mindezek figyelembe vételével a jövőben mely területek számíthatnak kiemelt figyelemre, fejlesztésre?

Dr.F.Zs.: Az új költségvetési időszakban további felértékelődésre számíthatnak azok a környezeti közjavak és ökoszisztéma-szolgáltatások, amelyeket a mezőgazdaság, a mezőgazdasági termelők állítanak elő. Régóta jellemzi az uniós agrárpolitikai szemléletet az úgynevezett többcélú európai mezőgazdasági modell, ahol a termelésen felül érvényesülnek kifejezetten természet- és környezetvédelmi erőfeszítések is. Mint a reform számos pontján, az agrár-környezetvédelmi intézkedések terén is rengeteg még a nyitott kérdés.

Magyarország természetesen arra törekszik, hogy ennek a részterületnek a felértékelődése ne jelentse egyúttal a kapcsolódó adminisztráció vagy a korlátozások nyakló nélküli burjánzását. Éppen ellenkezőleg! A magyar agrártárca szakértői úgy vélik, hogy a természeti erőforrásokkal való felelős gazdálkodás és az üzemek közgazdasági racionalitása kellően nagy közös halmazzal bír ahhoz, hogy az uniós Közös Agrárpolitika eszköztárában jelenleg is fellelhető eszközök finomhangolásával két legyet üssön egy csapásra. Azaz javítható legyen a mezőgazdasági környezet állapota, és egyúttal tudatosabbá, eredményesebbé válhasson az üzemi szintű talajerő-gazdálkodás is.

A.N.: A minisztérium miként kívánja ösztönözni a precíziós gazdálkodás minél szélesebb körű elterjesztését az ágazatban?

Dr.F.Zs: Az ágazat minél gyorsabb digitális átalakulása érdekében első lépésben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK) és több más ágazati szereplővel együtt a tárca elindítja a digitális technológiák gazdálkodói megismerésének és elsajátításának bázisát jelentő Digitális Agrárakadémiát. Vagyis széles körű képzési programokra van szükség és emellett a magyar államigazgatásnak valamint az állami adatgazdálkodásnak is meg kell újulnia, hogy érdemben tudja segíteni a gazdasági szereplőket.

A.N.: A Magyarországon rendelkezésre álló jelentős mértékű termálenergia hasznosítását ösztönzi-e majd a kormány a kertészeti ágazatban, illetve más jelentős energiafelhasználást igénylő területeken?

Dr.F.Zs.: A Vidékfejlesztési Program a kertészeti ágazat fejlesztését segítő pályázatokban  kiemelten kezeli a kertészeti gazdaságokban az energiafelhasználás hatékonyságának javítását, illetve a megújuló energiatermelést biztosító technológiák elterjesztését. Ezen belül fontos cél az új geotermikus energia (termálenergia) kapacitások létesítése, valamint a meglévő berendezések korszerűsítése is. Közvetlenül a kertészeti üzemek energiafelhasználási hatékonyságának növelésére a Vidékfejlesztési Program három felhívása – üveg- és fóliaházak létesítése; gombaházak, hűtőházak létrehozása; ültetvénytelepítés támogatása – keretében eddig 4,24 milliárd forint támogatást ítéltek meg.

Ezen túlmenően a Vidékfejlesztési Program irányító hatósága 2018 januárjában hirdette meg a Mezőgazdasági és feldolgozó üzemek energiahatékonyságának javítása című felhívást, amelynek egyik alapvető célja a megújuló energia felhasználásával történő, energiahatékonyságot elősegítő fejlesztések, beruházások támogatása. A 35 milliárd forint keretösszegű pályázati felhívásra eddig mintegy 19 milliárd forint összegben érkeztek támogatási kérelmek. Ezek feldolgozása folyamatosan történik. A felhívás keretében,  akár  a termálenergia hasznosításához kapcsolódó pályázatok benyújtására, folyamatosan van lehetősége a mezőgazdasági termelőknek.

A.N.: Az öntözés fejlesztése kap-e újabb lendületet és elérhető-e a mostani kormányzati ciklus végére – azaz 4 éven belül – hogy a mostani mintegy 100 ezer hektáros öntözött terület 500 ezer hektárra nőjön?

Dr.F.Zs.: A minisztérium célja egyértelműen az öntözéses gazdálkodás terjesztése és az öntözött területek arányának növelése. Ennek érdekében az állami öntözési kapacitások fejlesztéséért lobbizik a tárca. Ezért az Öntözési Ügynökség koncepcióját teszi le a Kormány asztalára. „Kiszámítható vízjogi engedélyezési rendszerért dolgozunk, ezen túlmenően pedig – elsősorban az önkormányzati tulajdonú létesítmények esetében – az üzemeltetési és finanszírozási rendezést szorgalmazzuk.” Az öntözéses technológiák szélesebb körű használatát gátló valamennyi adminisztratív és jogi akadályt fokozatosan fel kell számolni.

Ma alig 100 ezer hektár az öntözött mezőgazdasági terület, holott a meglévő csatornarendszer 200 ezer hektárt tenne lehetővé. A gazdálkodók pedig még ennél is nagyobb, 267 ezer hektárnyi újonnan öntözhető  területre tartanának igényt.

A.N.: Az akut munkaerő-problémákon, ami az ágazatot sújtja, miként kívánnak segíteni?

Dr.F.Zs.: A mezőgazdaságban kialakult munkaerő-problémák oldására, így például a mezőgazdasági idénymunka keretében a közfoglalkoztatottak alkalmazásának ösztönzésére a kormányzat már több intézkedést tett. Így például fizetés nélküli szabadságra jogosult a közfoglalkoztatott, amennyiben a közfoglalkoztatási jogviszony időtartama alatt rövid időtartamú – legalább 3 nap, legfeljebb 120 napig tartó – határozott idejű munkaviszonyt létesít (például mezőgazdasági idénymunka keretében) vagy például az álláskeresőt három hónap időtartamra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból, ha a számára egyszerűsített foglalkoztatás keretében felajánlott mezőgazdasági idénymunkát nem fogadja el.

További segítséget jelenthet a gazdák számára, hogy a mezőgazdasági idénymunka keretében szükséges közfoglalkoztatotti munkaerőigényt az illetékes állami szerveknek be lehet jelenteni minden év október 31-éig a következő évre vonatkozóan a tervezett foglalkoztatás helye szerint illetékes megyei foglalkoztatási szerv részére. A bejelentés megtétele nem kötelezettség, elmaradása nem jár jogkövetkezménnyel, de a közfoglalkoztatás tervezésénél segítséget jelent az illetékes Belügyminisztériumnak.

Továbbá a munkáltató a munkaerőigényét május 1-je és október 31-e között a tervezett foglalkoztatás helye szerinti polgármesterénél is bejelentheti, aki erről értesíti a járási foglalkoztatási szervezetet. A BM a következő évi közfoglalkoztatás megtervezésekor figyelembe veszi a megyei foglalkoztatási szervezet által megküldött egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó előrejelzést annak érdekében, hogy a közfoglalkoztatás ne akadályozza az egyszerűsített foglalkoztatást (adott esetben a jelzett mezőgazdasági idénymunkák elvégzésére kellő számú munkaerő álljon rendelkezésre a közfoglalkoztatásból).

A közfoglalkoztatás és az egyszerűsített foglalkoztatás párhuzamos lehetősége esetén az egyszerűsített foglalkoztatás elsőbbséget élvez. Az előzőek alapján mindenképp javasolt a munkáltatók részéről a szükséges munkaerőigény bejelentése az illetékes szerveknek, mert ha  az illetékes szervek nem értesülnek a munkaerőigényről, azt kielégíteni sem tudják.

Emellett az államtitkár azt kérte az ágazati szereplőktől, hogy a tárcával közösen fogalmazzák meg – a napi tapasztalatok figyelembe vételével – a további javaslatokat, amelyek révén még könnyebben tudnának munkaerőhöz jutni a gazdák. Feldman Zsolt szükségesnek tartja ugyanakkor azt is, hogy a gazdák a NAK egyes fórumain és a falugazdász hálózatán keresztül is értesüljenek a közfoglalkoztatottak alkalmazási lehetőségeiről és a gazdák munkaerőigényük jelzésére meg tudják tenni a szükséges bejelentést.

A.N.: Az élelmiszeripar fejlesztésének támogatását hogyan kívánja a tárca megoldani annak fényében, hogy a fejlesztési források egy része felett a Pénzügyminisztérium rendelkezik?

Dr.F.Zs.: Az Unió megköveteli, hogy a tagállam egyértelműen határolja le a kedvezményezettek körét az egyes fejlesztési források között, annak elkerülése érdekében, hogy egy adott pályázó két külön alapból is támogatást kapjon. Az Európai Unióval kötött Partnerségi Megállapodásban ezért az élelmiszeripari források a következők szerint kerültek lehatárolásra: a vidékfejlesztési forrásból lehet támogatni a mezőgazdasági termelők, valamint az élelmiszeripari mikro- és kisvállalkozások fejlesztéseit. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) pedig az élelmiszeripari középvállalkozások, valamint mérettől függetlenül a feldolgozott élelmiszer előállítását célzó projekteket finanszírozza.

A pályázati felhívásokat a két tárca kölcsönösen egyeztette.
A döntések elbírálásában is folyamatos a tárcák közötti egyeztetés és a döntés-előkészítő bizottságokban is mindegyik tárca képviselteti magát.

A kormány még 2015-ben elfogadta Magyarország közép- és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiáját és az élelmiszeripart stratégiai ágazatnak minősítette. Ezért helyzetének javítása és hosszú távú fejlesztése érdekében pedig a 2014–2020-as támogatási időszakban 300 milliárd forint támogatásban részesül. Az eddigi információk alapján 2014 óta 2017. március 31-ig az élelmiszeriparba 231,6 milliárd forint támogatás áramlott.

A.N.: Jelent-e újabb feladatokat, hogy a vidékfejlesztés visszakerült az Agrárminisztérium fennhatósága alá?

Dr.F.Zs.: „Könnyebben találunk megoldásokat a problémákra, ha a vidéket egységként kezeljük, nem pedig külön-külön.
Az Agrárminisztérium működése a vidékfejlesztés feladatának visszakerülésével vált újra egésszé. Ezzel több erőforrásunk és kapacitásunk lesz, egyúttal hatékonyabban is tudunk működni.”

A.N.: A környezetvédelmi szempontokat miként lehet érvényesíteni az eddiginél hathatósabban az agrárgazdaságban és az élelmiszeripari termelésben, különös tekintettel a klímaváltozásból adódó szempontokra? 

Dr.F.Zs.: A klímaváltozás tekintetében a mezőgazdaság speciális helyzetben van. Egyszerre kell alkalmazkodnia az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaihoz, miközben csökkenteni kell a mezőgazdasági termelés üvegház-hatású gáz kibocsátását, és mindemellett gondoskodni kell a biztonságos élelmiszerellátásról is. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem erőfeszítései mellett további kihívást jelent az agrárium számára a vízminőségre (nitrogén- és foszforterhelés) és a levegőminőségre (különösen az ammónia-kibocsátás) gyakorolt káros hatások mérséklése is.

Ugyanakkor a hosszú távon fenntartható termeléshez a mezőgazdasági termelők elemi érdeke a természeti erőforrások állapotának megőrzése és javítása. Ezen összetett kihívásoknak az erőforrás-hatékonyság növelésével lehet eleget tenni. Ha az input anyagokat a környezeti adottságoknak és a gazdálkodási céloknak megfelelően tervezett módon használják fel, akkor optimális hasznosulásuk biztosítható a környezet terhelése nélkül. Erre lehetőséget jelent például a precíziós gazdálkodás. 

Sokat lehet tenni továbbá a talajok szervesanyag-tartalmának megőrzésével és növelésével, a talajkímélő művelésmódok alkalmazásával is. Mindez a talajok jó állapotban tartásával a vízvédelmi, levegőtisztaság-védelmi, és üvegház-hatású gázkibocsátás-csökkentési célok eléréséhez is hozzájárul és egyúttal a gazdálkodás hatékonyságát is növeli. Az állattartásban a trágyakezelésre kell több figyelmet fordítani, olyan megoldások használatával, amelyek a tároláskor és a kijuttatáskor mérséklik a tápanyagveszteséget, és ezzel a környezetbe történő károsanyag-kibocsátást is.

A.N.: Mindezt az agrártárcánál rögzítik-e esetleg egy kidolgozandó cselekvési tervben?

Dr.F.Zs: Az éghajlatváltozás vonatkozásában az Országgyűléshez benyújtásra került a Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia 2, amely a 2017–2030. közötti időszakra meghatározza a klímaváltozás elleni küzdelemhez szükséges hazai feladatok fő irányait.

Ez a mezőgazdaság számára is tartalmaz iránymutatást mind a kibocsátás-csökkentés, mind az alkalmazkodás vonatkozásában. A levegőtisztaság-védelmi intézkedések tekintetében jelenleg kidolgozás alatt áll az első levegőszennyezés-csökkentési program. Ennek a mezőgazdasággal kapcsolatos részében elsősorban az ammónia-kibocsátás csökkentésére vonatkozó intézkedéseket fogalmaznak meg. A programot a jövő év elején kell benyújtani az Európai Bizottsághoz. A június elején megjelent tervezetek szerint a Közös Agrárpolitika 2020-tól kezdődő időszakában a jelenleginél hangsúlyosabb szerepet fog kapni a környezeti kihívások kezelése.

Több más ok mellett azért is harcol Magyarország a 2020 utáni forrásokért, hogy ne egyoldalúan kerüljenek magasabb környezeti ambíciószintű előírások meghatározásra a mezőgazdasági termelőkre, hanem ehhez olyan megfelelő mértékű kompenzáció is társuljon, ami nem sérti hazánk versenyképességét.

-an-
Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Jövőre indul az Agro-ökológiai Program

Jövőre indul az Agro-ökológiai Program

2023-ban új közvetlen támogatási formával bővül a Közös Agrárpolitika agrár-környezetgazdálkodási eszköztára. A hektáralapú támogatás célja a környeze...

Szántóföldi vetésváltás 2023-tól

Szántóföldi vetésváltás 2023-tól

Az idei nyáron számos termelőnek az aszály jelentette nehézségek határozzák meg az életét. Ugyanakkor az előretekintés és a tervezés érdekében indokol...

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?