MAGYAR SERTÉSÁLLOMÁNY ÉS SERTÉSVÁGÁSOK ALAKULÁSA

• A magyar sertésállomány 2016. december 1-jén 2,88 millió darab volt, ami 7,6%-os csökkenést jelentett a 2015. december 1-jei létszámhoz képest. A 2016. december 1-jei kocaállomány-adatok alapján (177 ezer db, míg 2015. december 1-jén 197 ezer db) Magyarország vágósertés kibocsátása 2017-ben várhatóan csökkenni fog. Így a 2017-ben rendelkezésre álló vágósertés mennyisége akár 140 ezer darabbal is csökkenhet. Az Európai Bizottság szakértőinek előrejelzése szerint Magyarország bruttó sertéshús-kibocsátása 2017-ben akár 3,3%-kal is csökkenhet 2016-hoz képest.
• A magyar vágósertés-termelés 2016-ban kb. 4,3 millió darab volt – ennyi vágóállat állt rendelkezésre –, melyek vágóhidakon és élőállat-exporton keresztül kerültek értékesítésre. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint 2016-ban Magyarországon 4,67 millió darab (tartalmazza az élő vágósertés importot) sertést vágtak le a vágóhidak, ami a 2015-ös vágásszámhoz képest 4,8%-os bővülést jelentett.
• 2016-ban a magyar sertésállomány 76%-át gazdasági szervezetek, 24%-át egyéni gazdaságok tartották. A magyar sertéstartásra a koncentrálódás folyamata jellemző. Az egyéni gazdaságok 2004-ben még kb. 1,7 millió darab sertést tartottak, ez a szám 2016 decemberére közel megfeleződött, 841 ezer darabra csökkent.
• A sertésállomány létszámának csökkenésével párhuzamosan a sertéstartó gazdaságok száma is visszaesett. Míg a sertéstartó gazdasági szervezetek száma 2016-ban 720 darabra emelkedett (2013-ban 474 db volt), az egyéni gazdaságok száma erőteljesen csökkent, 2016-ban számuk alig haladta meg a 110 412 darabot (2013-ban még 133 454 darab egyéni gazdaság volt).
• 2016-ban Magyarországon kb. 300 sertéstartó gazdaság tartotta a sertésállomány 77%-át.

MAGYAR SERTÉSHÚS KÜLKERESKEDELEM ALAKULÁSA

Export. A magyar sertéságazat exportorientált. A magyar sertés- hús-kivitel 2016-ban meghaladta a 136 ezer tonnát, ami szerény csök- kenést jelentett a 2015. évi 143 ezer tonnás kivitelhez képest. A 2016-os kivitel 64%-ban négy célpiacra irányult: Romániába, Kínába, Japánba és Olaszországba. Amennyiben a sertéshús-export értékét vizsgáljuk, úgy 2016-ban összesen 328 millió euró értékben került magyar sertéshús a külpiacokra.

Import. Magyarországra 2016-ban összesen 143 ezer tonna meny- nyiségben szállítottak be sertéshúst, ami értékben 271 millió eurót jelentett. A magyar sertéságazat 2016-ban mennyiségben nettó importőr, míg értékben nettó exportőr volt. Az import sertéshús 68%-a Németországból, Lengyelországból, Ausztriából, Spanyolországból és Hollandiából származott tavaly.

Sertéshús-fogyasztás. Magyarországon a sertéshús-fogyasztás 2004 óta csökken. Az Eurostat adatai szerint, a fajlagos sertéshús-fogyasztás a 2004-es 44,1 kg/fő/évről 2015-re 39 kg/fő/évre mérséklődött. A tavaly év elején bevezetett sertéshúsáfa-csökkentés nem váltotta be teljes mértékben a fogyasztói árak csökkenéséhez fűzött reményeket, mivel a nemzetközi piacokon és az EU-ban is drágulás következett be a sertéshús termékek körében. Az Eurostat adatai szerint, a régió országaiban az egy főre jutó sertéshús-fogyasztás jóval magasabb: 2015-ben Lengyelországban 49 kg/fő/év, Ausztriában 49,1 kg/fő/év, Csehországban 42 kg/fő/év volt.

VÁGÓSERTÉS TERMELÉSI KÖLTSÉGEK ÉS FELVÁSÁRLÁSI ÁRAK ALAKULÁSA AZ EU-BAN

Magyarországon, 2016-ban a vágósertés átlagos előállítási költsége 350 HUF/kg körül ingadozott (saját takarmánnyal), míg  a hatékonyan működő sertéstelepek akár 339 HUF/kg költségen is képesek voltak előállítani sertést. Összességében a tavalyi évben támogatások nélkül (hízósertés, koca állatjóléti támogatások) nyereségesen lehetett sertést hizlalni Magyarországon.

Az Európai Bizottság adatai szerint, az EU tagállamaiban a sertéshizlalás átlagos „jövedelemtartalma” 2016-ban 0,495 EUR/kg hasított súly (hasított súly ár [takarmányozási költségek + hízóalapanyag költség]) volt, vagyis a költségekbe csak a takarmányozási és a hízóalapanyag-költségek kerültek felszámításra. Ezeken felül még az egyéb költségeket figyelembe véve kellett az EU-s termelőknek az adósságszolgálatot a bank felé, míg a takarmányozás-finanszírozási törlesztőrészleteket a takarmányos cégek felé megfizetni.

A magyarországi sertésárak követik a legnagyobb európai ser- téshústermelő országok áralakulását. A magyar piacra leginkább a német felvásárlási árak gyakorolnak hatást.

• A mértékadó frankfurti tőzsde 2017. júliusi határidős jegyzései 1,7 EUR/kg árat (425 HUF/kg, élőtest-tömeg) vetítenek előre.  Az AMI német fizikai árak 1,57 EUR/kg (393 HUF/kg, élőtest-tömegben kifejezve) szinten álltak 2017. 12. hetében.
• A legnagyobb EU sertésfeldolgozóknál (Tönnies, Vion, Westfleisch) 2016. 40. hetére láthatóan megállt a felvásárlási árak emelkedése, ezt követően a 2016. november-decemberi időszakban a nagy német feldolgozók is csökkentették a felvásárlási árakat. A sertés felvásárlási árak 2017. 12. hetében 1,55–1,57 EUR/kg (388–393 Ft/kg élőtest-tömeg) szinten alakultak, hasított súlyban kifejezve.
• A magyar termelők 2016 negyedik negyedévében 387 HUF/kg áron  értékesítették  az élősertést,  vagyis még  a  közepes haté- konyságú hizlalók is képesek voltak nyereséget elérni.

Ami a malacárakat illeti, az EU-ban 2016-ban 16%-kal emelkedtek: a 2016. januári kb. 37 EUR/db-ról 2016 decemberére 43 EUR/db  szintre. A malacra 2017. 11. hetében 58 EUR/db (ezenfelül még költségtényezők: oltások + szállítási költség) áron lehetett szerződést kötni Magyarországon. EU-szerte drágult a malac 2016. november-decemberi időszakban, illetve a drágulás folytatódott 2017 első negyedévében, mivel hiány volt a piacon malacból (a kocaállomány is csökkent az EU-ba – ca 228 ezer darab 2016. dec./2015. dec.), ezzel párhuzamosan a hízóárak stagnáltak, vagyis a hízósertés-termelés alacsony takarmányárak és magas malacárak mellett egyre kevésbé jövedelmező az EU-ban.

SZERKEZETI FESZÜLTSÉGEK A MAGYAR SERTÉSÁGAZATBAN

Korlátozott lehetőségek az exportpiacokon. A magyar sertés- hús és élősertés-kivitel döntő részt az EU piacára, valamint Japánba és Dél-Koreába irányult. Ugyanakkor ezeken a piacokon a magyar feldolgozók és termelők zömében tömegtermékkel jelennek meg. A tömegtermékek piacán éles versenyben kell helytállniuk a magyar piaci szereplőknek, a régi EU tagállamok nagy feldolgozóival (pl. Danish Crown, Tönnies, Vion), valamint az USA feldolgozóival szemben (pl. Smithfield; kínai tulajdonba került). A sertéshús-export EU-s célpiacai közül jelenleg kiemelkedik Románia, valamint 2016-ban a kínai piac is fontos szereplővé vált, ugyanakkor utóbbi szerepe középtávon várhatóan mérséklődik (USA újbóli belépése a kínai piacra; lásd raktopamin miatti importkorlátozások feloldása). A magyar sertéstartóknak nem saját magukkal kell versenyezni, hanem a világpiaccal (holland, német, észak-amerikai sertéstartókkal).

Magas kitettség a takarmányok árváltozásával szemben. A sertéstartás termelési költségei közül a takarmányozási költségek közel 60–70%-os arányt képviselnek.

Biológiai alapok. A vágóhidak homogén minőségű alapanyagot igényelnek, ráadásul ez az elvárás a kereskedelem részéről is, ami a darabolt húsfélékét illeti. A magyar termelők versenyképességük növelése érdekében az utóbbi években elkezdték a sertésállományuk lecserélését, zömében nyugat-európai genetikai alapokra támaszkodva.

Technológia intenzív ágazat. A biológiai alapok cseréje általában együtt jár a tartástechnológia korszerűsítésével, mivel a nyugat-európai hibridek csúcsteljesítményét az arra alkalmas technológiai környezetben (takarmányozás, tartástechnológia) és állategészségügyi státusz mellett képesek kihasználni a termelők.

Humánerőforrás problémái. A nagy genetikai értékű állatállo- mány és a magas színvonalú tartástechnológia csak akkor működő- képes, ha ezeket magasan képzett, szakmailag is elkötelezett szakemberek irányítják.

Integrációban rejlő versenyelőnyök. Jelenleg a magyar sertéságazat szereplői egymástól függetlenül működnek. A magyar sertés­­­ágazatban – leszámítva egy-két cégcsoportot – alacsony szintű a vertikális integráció foka, ami az abban részt vevő szereplők számára (termelő, feldolgozó, növénytermesztő, takarmánykeverő, biológia alapok előállítója etc.) előnyöket nyújtana a felvevőpiacok szempontjából. Várhatóan a jövőben egyre nagyobb szerepet kapnak a vertikális integrációk, mivel a lánc egy-egy folyamata egyre tőkeintenzívebb és beruházás-igényesebb. A „lánc végén” működő sertéshizlalási szakaszban a legalacsonyabb a belépési korlát.

Ahogy a növénytermesztésben, úgy az állattenyésztési  ágazatokban is hódít a precíziós gazdálkodás. A sertéságazatban – mivel szinte zárt körülmények között lehet megvalósítani a termelést – az elkövetkező években egyre nagyobb jelentősége lesz az IT technológia, BigData, IoT alkalmazásainak.

Finanszírozás

• A 2007/2008-as válságban a fedezetek értéke „elamortizálódott”, azaz napjainkban és várhatóan a jövőben is a magyarországi bankok nem a fedezetek értéke alapján hiteleznek, hanem cash flow alapon.
• Az Európai Bizottság kimutatásai alapján a magyar mezőgaz- daságban a bruttó jövedelem közel 50%-át támogatások teszik ki. Törekedni kell arra, hogy támogatások nélkül pozitív nullás eredményű legyen egy ágazat egy átlagos évben. A magyar sertés- tartók jelenleg hozzájuthatnak nemzeti forrásból hízó- és koca állatjóléti támogatásokhoz, ami alacsony árszintű időszakokban hozzájárul az ágazat rövid távú likviditásához, ilyen támogatás- okkal a nyugat-európai sertéstartók (pl. Hollandiában) nem ren- delkeznek. Kérdés, hogy a magyar sertéstartók képesek-e, akar- nak-e tartalékot képezni nehezebb időszakokra.
• A jövőben érdekes kérdés lesz, hogy a már megindult specializációs folyamatok (specializált hizlalás, malacnevelés szétválása)folytatódnak-e.
• Banki finanszírozás során vizsgáljuk a mérethatékonyságot, azt, hogy egy adott gazdaság milyen piacra termel, a szerződéses kapcsolatokat (input/output oldalon), azt, hogy milyen takarmánybázissal rendelkezik a gazdaság (saját takarmány, vásárolt takarmány), továbbá a biológiai alapokat és az alapvető naturális hatékonysági mutatókat (pl. fajlagos takarmány-felhasználás, egy kocára jutó vágósertés-kibocsátás, kocaforgó).
• Fontos kérdés, hogy rendelkeznek-e a sertéstartók hosszú távú szerződéssel, vágóhidakkal, vagy élőállat-felvásárlókkal.
• A magyar sertéságazat csak akkor lesz versenyképes EU-s szin- ten, ha rendelkezik versenyképes vágóhidakkal.

Tresó István

 a K&H Agrárüzletág vezetője

A cikk szerzője: Tresó István