Két nemzetközileg is jól ismert hazai gyártóval is (Linamar Hungary Zrt., Oros Divizió és az Optigép Kft.) büszkélkedhetünk, de a legismertebb nyugat-európai (német, olasz, osztrák, spanyol stb.) gyártók adapterei is szerepelnek a hazai piaci kínálatban. Napraforgó betakarító adapterekből közel száz, kukoricacső-törő adapterekből pedig mintegy kétszáz különböző típus és típusvariáns közül lehet választani a hazai forgalmazóknál. Az árakban jelentős, akár kétszeres különbségek is adódhatnak, a márkától és a műszaki tartalomtól függően. Napraforgó betakarító adaptereknél az egy méter munkaszélességre vetített fajlagos nettó (áfa nélküli) árak 0,9–1,7 millió Ft/m között, a kukoricacső-törőknél 1,5–3,0 millió Ft/m között alakulnak napjainkban, érdemes tehát alaposan körülnézni a piacon a vásárlást megelőzően. Egyes kombájngyártók (pl. CLAAS), ill. az adapterekre specializálódott adaptergyártók (pl. Capello) folyamatosan fejlesztik a termékeiket, évről évre rukkolnak ki új variánsokkal, konstrukciós megoldásokkal. A napraforgó és a kukoricabetakarító kombájnadapterek fejlesztésénél érvényesülő főbb tendenciák az alábbiakban foglalhatók össze:

• A gabonakombájnok teljesítményéhez igazodva növekszik az adapterek munkaszélessége és áteresztő képessége (12–16
  soros kivitelek, nagyobb munkasebesség stb.).
• A betakarítási (adapter) veszteségek minimalizálása, a betakarított termény minőségének megőrzése.
• A hajtási energiaigény csökkentése, a hajtáslánc egyszerűsítése, a hajtások élettartamának növelése, a karbantartási ráfordítások mérséklése.
• A központi állítások és távszabályozások terjedése.
• Az adapterek szerkezeti tömegének csökkentése, alumínium elemek és műanyag komponensek felhasználásával.
• A terménybetakarítással egy menetben a szármaradványok kezelése (zúzása, terítése, rendre rakása), a kombájn gumiabroncsait kímélő csonktaposók alkalmazása.
• Sorvezetők és soron tartó automatikák (Rowsense) használatának terjedése.

Fejlesztések a napraforgó betakarító adaptereknél

A napraforgó betakarítására alkalmazhatók az átépített gabonavágó asztalok, és a kiegészítőkkel módosított kukoricacső-törő adapterek, valamint sorfüggetlen és soros speciális napraforgó adapterek. Ez utóbbiak használata növekvő, míg az átalakított gabona vágóasztalok és kukoricacső-törők alkalmazása, napraforgó betakarítása, csökkenő tendenciájú.

Ennek oka, hogy az átalakított adapterekkel lényegesen nagyobb, 3–6% közötti veszteséggel és kisebb teljesítménnyel végezhető csak a napraforgó betakarítása, mint a speciális napraforgó adapterekkel.

Gabona vágóasztal átalakító készletet napraforgó betakarításához csak kevés gyártó (Biso, Zürn) kínál, azt a főleg a kis napraforgó területtel rendelkező kisebb gazdaságok számára. A kukoricacső-törő adapter gyártók többségének kínálatában azonban megtalálható a passzív vagy aktív késes napraforgó átalakító készlet (Biso, CLAAS, Dominioni, Fantini, Geringhoff, Linamar, Olimac), amelyeket mint beruházástakarékos megoldást kínálnak. Ezek az átalakított kukoricacső-törők valamivel nagyobb teljesítményre képesek és kisebb (3-4%-os) veszteséggel dolgoznak, mint az átalakított gabona vágóasztalok.
  Az átalakítás mindenekelőtt a csőtörő szerkezet álló-, vagy hajtott tányérvágó késekkel történő kiegészítésére és az oldal-, ill. hátfalmagasítók felhelyezésére irányul. A fejlesztéseknél a gyártók az egyszerű, kevés szereléssel járó, át- és visszaépítésekre törekednek. A nagy napraforgó területtel rendelkező, korszerű gabonakombájnokat használó gazdaságoknak célszerű a nagyobb teljesítményre képes és 1–3% közötti veszteséggel dolgozó speciális napraforgó adaptereket választani. Ezeknek is a műszakilag egyszerűbb megoldását kínálják a 6 és 12 m közötti munkaszélességben készülő, 45–90 cm közötti sortávolságú napraforgó betakarítására alkalmas sorfüggetlen napraforgó betakarító adapterek, amelyeknek kisebb a tömegük, egyszerűbb a hajtásuk, kevesebb az energiaigényük és könnyebb a kezelésük.

A fejlesztéseknél a gyártók ezeket a tulajdonságaikat igyekeznek erősíteni. Az asztalszerűen kiképzett adapterek elején 230–380 mm széles csónakszerű kiképzésű, 1,3–1,8 m hosszúságú tálcasor található, a tálcák közötti 6–8 cm szélességű, a napraforgósorok megvezetésére szolgáló réssel.

A tányérok levágását átmenő, váltott pengés Schumacher alternáló kaszaszerkezet végzi. A levágott tányérokat és a kipergett szemeket felülről burkolt lapátos adagolóhenger továbbítja a középre hordó gyűjtőcsigára, amelyek a csiga segítségével a kombájn ferdefelhordójára kerülnek. A legújabb fejlesztések az adagolóhenger és a gyűjtőcsiga magasságának és fordulatszámának változtatására irányulnak, a kíméletesebb terménykezelés érdekében.

A soros napraforgó betakarító adapterek

A legnagyobb teljesítményre képes és a legkisebb veszteséggel dolgozó napraforgó betakarító adapterek. Ezek különböző (50, 55, 60, 70 és 76,2 cm-es) sortávolsággal és több (4, 5, 6, 8, 10, 12, és 16) soros fix-, vagy összecsukható vázas kivitelben készülnek. A legtöbb kombájnadapter gyártó (Cressoni, Domioni, Fantini, Geringhoff, Moresil, Linamar, Optigép, Ziegler stb.) kínálatában megtalálhatók. A felépítésükre jellemző, hogy fém  vagy műanyag sorterelő kúpokkal, passzív, vagy aktív magasított rendválasztókkal, egy-, vagy kétsoros, hajtott füles-láncos, ill. hullámhevederes soronkénti behúzó szerkezettel készülnek.

A napraforgótányérokat soronként elhelyezett hajtott csillag alakú, csipkézett, vagy hullámos élű forgókések (tárcsák) vágják le, és többségüket az aktív behúzó szerkezetek továbbítják a középre hordó csiga vályújába. A sorválasztók általában a csiga felé lejtő tálcákban végződnek. Ezek a peremezett kisebb, vagy nagyobb mértékben öblösített (Domioni) tálcák fogják fel a kipergett magokat és a tányértörmelékeket és juttatják a középre hordó csigára. 

A gyűjtés és a továbbítás hatékonyságának növelésére több gyártó is (Optigép, Linamar) a gyűjtőtálcákat mechanikusan rezgeti, vagy rázza, ezáltal gyorsítja a szemeknek a csigára juttatását, megakadályozva esetlegesen a szemek és tányértörmelék feltorlódását, vagy a talajra hullását. Más gyártók a gyűjtőtálcában behordó szalagot (Rostszelmash), vagy füles láncos továbbítót (Geringhoff) helyeznek el, ezzel aktiválják a tányérok, a kipergett magok gyűjtését.

A soros napraforgó betakarító adapterekhez is kínálnak a gyártók szárzúzókat. Egyes típusoknál a szárzúzó szerkezet magassága az aratórésztől függetlenül állítható, hogy a visszamaradt napraforgószár mind nagyobbik hányada zúzásra kerüljön. A munkasebességük elérheti a 10 km/h-t is, a betakarítási veszteségük kedvező esetben akár 1% alatti is lehet, átlagos betakarítási körülmények között pedig 1–2% között alakul. Ezeknek a műszakonkénti teljesítménye eléri a 40–50 ha-t is. Elsősorban a nagy területen, több száz hektáron napraforgót termelő nagygazdaságoknak és a bérmunkát végzőknek ajánlhatók, amelyek képesek kihasználni ezen adapterek nyújtotta előnyöket.

A kukoricacső-törő adaptereknél érvényesülő fejlesztési tendenciák

A kukoricacső-törő adapterek a kombájnok teljesítményének függvényében többnyire 4/6/8/10 vagy 12 soros, ritkábban 16 soros fix vagy hidraulikusan összecsukható alvázas kivitelben, fix 70/75 vagy 76,2 cm-es, újabban pedig már állítható sortávolsággal is készülnek. A gabonakombájnok ferdefelhordójához csatlakoztatható önálló egységet képeznek, a ferdefelhordóról kapják a meghajtásukat, a kisebb munkaszélességű változatok egyoldali, a nagyobbak kétoldali biztonsági tengelykapcsolós behajtással.

A csőtörő adapterek ma már (a súlycsökkentés miatt is) felhajtható műanyag sorválasztó szárterelő kúpokkal, ill. sima, vagy bordázott műanyag gyűjtőasztalokkal készülnek. Ezeknél a gyártók, a súrlódást csökkentő műanyagok alkalmazására, a szerelés nélküli gázrugós rásegítésű nyithatóságokra és az alattuk található törőszerkezet könnyű hozzáférhetőségére törekednek.

A szárterelő kúpok és asztalok között dolgoznak a füles-láncos behúzó és a hengeres csőtörő szerkezetek, amelyek leválasztják és a gyűjtő-középre hordó csigára juttatják a kukoricacsöveket. A behúzó füles láncokat újabban erős kopásálló, az idegen testeknek is ellenálló, anyagból készítik, automata láncfeszítővel és gyors cserélési lehetőséggel. A hagyományos öntöttvas behúzó-törőhengerek helyett a gyártók ma már a cserélhető acélbordás vagy szárzúzókéses törőhengereket részesítik előnyben (CLAAS Cornspeed, Geringhoff Mais Star, Oros Cornado, Optigép OptiCorn stb.) Ez utóbbiak a hengerek között áthúzott, a kukoricacsőtől megszabadított kukoricaszárat fel is aprítják.

A kukoricacsövek leválasztásában fontos a szerepük a törőhengerek fölött található, a korszerű adaptereken központilag hidraulikusan, vagy elektromosan állítható, cserélhető kivitelű törőléceknek is, amelyeknek egyes típusainál a bemeneti- és kimeneti rések függetlenül és fokozatmentesen változtathatók, ezekhez az esetek többségében öntisztító rendszer is kapcsolódik. Egyedüli megoldást kínál a csőtöréssel kombinált szárzúzásra a Geringhoff Rota Disc rendszere, amelynél az egyik törőhenger helyébe 15 db önélezős, hullámos élű vágótárcsából felépülő vágórotort építenek be, amely képes finomra aprítani az áthúzott kukoricaszárat.

A gyártók többsége soronkénti csőtörő szerkezet alatt dolgozó, függőleges tengelyű szárzúzó egységgel felszerelt változatban is kínálja a kukoricacső-törő adaptereit. Ezek hajtását a csőtörő szerkezetek hajtásrendszerébe integrálják. Az elhelyezésük alapján lehetnek az első vagy hátsó (közvetlenül a törőhengerek alatti, vagy mögötti) elrendezésűek.

A tapasztalatok szerint az elülső elrendezésű megoldások (Oros HSA, Geringhoff Horizon Star II) száraprítási munkája kedvezőbb. Ritkábban alkalmaznak külön egységet képező szárzúzó berendezéseket is a csőtörőkön. Ezeknek az előnye, hogy különböző tarlómagassággal képesek dolgozni és hajtásuk könnyen kiiktatható, ha nincs szükség a munkájukra. Egyes függőleges tengelyű késes szárzúzóknál a jobb- és baloldali rotorok forgásiránya változtatható és így terítő, vagy rendrakó üzemmódban is használhatók (Geringhoff Mais Star Collect). Az így rendre rakott kukoricaszár a rendről begyűjthető.

A kukoricacsőtörőknél új fejlesztésként jelenik meg a középre hordó csiga magassági állításának lehetősége, az aktív kúpos csigás rendválasztók alkalmazása, valamint az állítható magasságú sorválasztó (a kukoricaszárakat magasan megtámasztó és terelő), ívelt műanyagujjas motolla (Geringhoff Grop Sweeper) használata.

A legkorszerűbb kukoricacső-törő adapterek meghajtó láncok nélküli, karbantartást nem igénylő alumíniumházas hajtóművekkel, biztonsági kapcsolókkal és rugalmas kuplungszerkezetekkel készülnek. A hajtásokba többfokozatú váltókapcsolókat is beépítenek, amelyekkel a törőszerkezet, a gyűjtőcsiga, vagy a szárzúzó egységek fordulatszáma is változtatható (Geringhoff Mais Star Horizon). Az adaptereket talajkopírozó rendszerrel és a kombájn gumiabroncsait kímélő, rugós terhelésű tarló- vagy csonktaposóval is felszerelik.

A gyártók a kukoricacső-törő adapterek geometriai méreteinek (kinyúlásának) és tömegének csökkentésére törekednek, ebben iránymutató megoldással rukkolt ki a profi adaptergyártó Kemper, amely egy új, rövid kukoricacső-törő adaptert alkotott. Ennél a hosszú sorválasztó kúpok, behúzóláncok és csőtörő hengerek helyett rövid kúpokat, terelőujjas forgódobot és egymás fölött elhelyezkedő rövid törőhengereket, ill. törőléceket alkalmaznak, amelyek közvetlenül a gyűjtőcsigára dolgoznak. A forgó terelődobok alatt szárzúzókések aprítják fel a kukoricaszárat.

Dr. Hajdú József­

A cikk szerzője: Dr. Hajdú József