Fajtaválasztás

Magyarországon négy meggyfajta adja a termőfelület 90%-át.

A nagyüzemek fő fajtája a Kántorjánosi, Újfehértói fürtös, Érdi bőtermő és a Debreceni bőtermő. Ígéretes fajta a Petri és az Éva, mindkét meggy kézi és gépi szedéssel egyaránt kiváló minőséget terem, a gyümölcsök mérete jó. Én a Debreceni bőtermőt nem tartom jónak, mert általában minden 3-4. évben kiugróan jól terem, ellenben a köztes időszakban kiszámíthatatlan mennyiséget. Összességében állítom, meggyből szinte nem lehet annyi mennyiséget termeszteni, amit ne tudnánk eladni az ipar számára, illetve frisspiaci fogyasztásra.

A meggy igénye

A vízborítást nem bírja, miként a nagyon száraz időjárást sem. Mindig kérdés, öntözzünk, ne öntözzünk? Évente két-három öntözés mellett jól terem a szabolcsi homokon is. Magyarország legtöbb termőterületén jól érzi magát, az igénytelen gyümölcsök közé tartozik. A hagyományos termesztése mellett terjednek az új technológiák, a növekedésszabályozás, talajlevegőztetés stb. A meggy nagy előnye a többi gyümölccsel összevetve, hogy ebből van az első komoly bevétel, s akinek van más gyümölcse, ebből már finanszírozhatja a továbbiakat. A meggynek nagyon jó az élvezeti értéke. Az értékesítést nehezítő körülmény, hogy az utóbbi időkben túlzottan sok rázógépet állítottak üzembe a kertészetekben, illetve, mindenki egy hét alatt akarja leszedni a meggyét. Nem számolnak azzal, hogy Magyarországon nincs akkora konzervüzem, amelyik képes befogadni és feldolgozni a csúcskínálatot. A szüret átgondolt időzítésével, illetve az érésfokozó készítmények szervezettebb használatával, valamint az érésidő széthúzásával egyenletesebbé alakulna a felvásárlás, amelytől sokat javulna a meggytermesztők hangulata.

Ütemezett meggyszüret

Az ipari meggy esetében a feldolgozás szezonja 5,5–6 hét, indokolt lenne a kiterjesztése 7–8 hétre. A meggy tárolva is könnyen romlik, legfeljebb 6–8 napig őrzi meg a minőségét. A szüret ütemezését nehezen fogadják el a gazdák. A szüret időszakában mindig van két olyan hétvége, hogy a feldolgozóüzem korlátozott méretű kapacitása miatt lehetetlen a beszállított gyümölcsöt feldolgozni. Ezért javasoljuk a gazdálkodóknak, a teljes ültetvényüket ne kezeljék érésfokozóval. A kertészek több bevételt remélnek a korai szürettől, ez azonban nem mindig alakul így, például tavaly, a későbbi szüret fizetett jobban. A feldolgozásra váró meggyet hűtésláncban sem lehet 8 napnál tovább tárolni, sajnos a monília terjed a hűtőben is. A táblánál kell megszervezni a folyamatos szüretet. Az Észak-Alföldi TÉSZ égisze alatt az Érdi bőtermő faj szedésével a szentesi kertészetekben kezdődik a szüret általában június 12–13-án. A szezon vége időjárástól függően július 19–25. A TÉSZ által kiszolgált feldolgozóüzemek évente 1000–1400 vagon meggyet dolgoznak fel. Nagy termesztői kört alakítottak ki Szabolcs-Szatmár megyén túl Baján, Mélykúton, Szentesen, az Ipoly-völgyében, a Duna-Tisza közében, Heves és Hajdú megyében.

A termőre fordulás előtti teendők

A szélsőséges helyzeteket, termőhelyi adottságokat kerülni kell, például a terület ne legyen fagyzugos, víznyomás ne alakuljon ki. A talajt fel kell tölteni tápanyagokkal. Homokra csak az öntözhető kertekbe javasolt telepíteni. A meggy jól terem egy kötött, fekete talajon öntözés nélkül is, ma az ültetvények 70 százalékát nem öntözik. Az új meggyesek telepítését sajnos nem segíti elő a pályázati rendszerben előírt 600-as telepítési sűrűség. A 600-as tőszám helyett két kategóriát kellett volna állítani, egyet a gépi szüretelésre, egyet a frisspiaci igényű kézi szüretelésűekre. A gépi szüretelőgépek számára túlzottan sűrű, a fákat nehéz vagy lehetetlen megközelíteni a gépekkel, oda hektáronként legfeljebb 460–500 fa kellene, ellenben egy kézi szedésű táblában emelni kellene a tőszámot, legalább 900-ra, hiszen oda törpésített fákat ültetnek. Nem véletlen, hogy a kötöttségektől tartva legutóbb ősszel, sokan pályázat nélkül telepítettek.

A meggyet a második évtől metszik, beállítják a törzsmagasságot, a koronaformát. Gépi szedéshez általában a váza vagy a kombinált sudaras orsó változat terjedt el. A kézi szedésű meggy esetében az orsó valamelyik változatát követik a kertészek.

Zöldítés, tápanyagellátás

Aki kitalálta a meggy esetében a zöldítést, nem járt még gyümölcsösben! A támogatás feltétele, hogy június 15-ig nem vágható le a sorközök növényzete, ne zavarja meg a fészkelő madarakat, méheket, fialó nyulakat stb. Csakhogy tavasztól június közepéig legkevesebb hét alkalommal kell permetezni a fákat az integrált növényvédelem technológiáját követve. Kérdés, hogyan érhető el, hogy június 15-ig sose virágozzon a permetezés idején valamilyen zöldítő fűféle, virág, illetve a traktor zaja se riassza el a megbúvó állatokat? Mi korábban füvesítettük a sorokat, az aljnövényzetet vágtuk. Idén nem, mert felvállaltuk a zöldítő programot, zúgolódnak is a kertészek a sorokat felvert növényzet miatt. Egy gyümölcsösben a sorközöket illik 3 hetente kaszálni, mulcsozni, a tősorokat évente legalább kétszer gyomirtóval kezelni. 

Szaktanácsadóként az évenként háromszori lombtrágyázást, azon belül a mikroelemmel telített készítményeket ajánlom. Füzesgyarmat környékén jó, illetve nagyon jó a talajok tápellátottsága, emiatt kevés alaptrágyát juttatunk ki a fák alá.

Egyes tápanyagellátók előszeretettel ajánlanak különböző stimuláló és kondíciónövelő készítményeket. Nyolc kísérletre alapozva úgy ítélem meg, lényeges eltérés nincs, szinte egy kaptafát követnek a készítmények. Baj, hogy nagyüzemi tartamkísérlete egyik forgalmazónak sincs. Tagjainknak a szereket beillesztjük a technológiai sorba.

Mi 2-3 bevált szert használunk, ezektől várjuk az eredményt. 2015-ben részt vettünk a Vízőr programban, az Újfehértói fürtös ültetvényben egy milliméter gyümölcsméret-többletet hozott és 10 százalék tömegtöbbletet. Az anyag perzsel, a lombozatot tehát ne érje. Elégedett voltam vele, főleg a homokon javaslom az április végi-május eleji kijuttatását.

Pótlások

A valamilyen okból kipusztult, tönkrement fákat pótolni kell, azonos alanyra oltott azonos fajtával, folyamatosan. Egy ültetvényben 15 százaléknál nagyobb hiány nem lehet. Az első 12 évet pótolom, a várható élethossz utolsó 6 évében már nincs értelme a pótlásnak.

Integrált növényvédelem, metszés

A növényvédelmi előírások alapján 4-féle hatóanyagból választhatunk. A meggy monília és blumeriellás levélfoltosság érzékenysége miatt kihagyhatatlan a virágzási időszakban 2-3 alkalommal végzett tebukonozolos kezelés, különben az egész termés veszélyben lesz. A növényvédelem kiemelt időszaka a szüret utáni 2-3 kezelés is, ezzel a fa erős hajtásokkal, rügyekkel megy a télbe. Késői zöldmetszésnek mondom a korona ritkítását, levegőssé alakítását. Szeptembertől október végére végezni kell a metszéssel. Minden évben metszünk. A nyesedéket összezúzzuk.

Olajos lemosó helyett rezes-kénes kezelést javasolok. Rovarölő szert akkor keverünk a permetszerbe, ha a csapda jelez. Csak olyan rovarölő technológiát szabad követni, amely óvja a méheket. Nagy kihívás a cseresznyelégy elleni védekezés, erre két alkalommal kijuttatott felszívódó szert, végül az érés előtt rövid várakozási idejű kontakt hatású készítményt választunk.

A meggy koronájának magasságát sok tényező, megfontolás befolyásolja, leginkább a permetezőgéppel elérhető magasság. Ha csak tíz centiméter csúcsrészt nem ér el a permetszer, az onnan szüretelt gyümölcs a tárolás, szállítás ideje alatt megfertőzheti, beteggé teheti a teljes mennyiséget.

Ültetvény fiatalítás, az ághasadás megelőzése

A meggy jól tűri a visszavágást. Metszésnél csonkot hagyunk, amelyből hajtások nőnek ki, amit később ritkítunk. A nyáron végzett visszavágás felületének kezelésére nem kell külön ügyelni, ha elvégezzük az időszerű rezes permetezést, azonban a későbbi vágásokat, nagyobb sebeket kezelni kell.

Az ághasadás gyakorisága megfelelő koronaforma kialakítással csökkenthető, például nem egy törzsrészről, hanem legkevesebb 20 centiméter távolsággal indítjuk az ágakat.

–btj–

A cikk szerzője: Bálint Tóth János