Elsőre ez így újabb felmerülő problémának tűnhet, ami a gazdálkodókat sújtja, viszont ha megismerjük a zöldtrágyanövények hasznosságát, hamar rájövünk, hogy nem is olyan felesleges ezeknek a növényeknek a termesztése. A zöldtrágyanövények, más néven másodvetésű- vagy köztes növények termesztésének célja, hogy a fővetésű növények tenyészidőszaka között is hasznosítsuk a termőterületet. Ezek a növények látszólag nem hoznak semmilyen pénzben mérhető hozamot, azonban mindenképp meg kell említeni, hogy milyen hatással bírnak a talajszerkezetre, a talajéletre és a kártevőkre. Így ezen növénykultúrák hasznossága csak a soron következő fővetésű növények esetében mérhető. Fontos leszögezni, hogy a zöldtrágyanövények, a nevükkel ellentétben többnyire nem pótolnak vissza semmilyen tápanyagot a talajba, mert ugyanazt a tápanyagmennyiséget juttatják vissza, amit egyébként is felvettek a talajból. Mégis, azonban a légkörből megkötött szenet és – pillangósvirágúak esetén – nitrogént lehet ily módon visszajuttatni a talajba, ezáltal növelve a talaj tápanyagtartalmát. Ezen túlmenően azonban van még egy pozitív hatása a zöldtrágyanövényeknek a talaj tápanyag-gazdálkodására, ugyanis a talaj mélyebb rétegeiből az aktív zónába szállítják a tápanyagokat.

Mi akkor a zöldtrágyanövények hasznossága?

A különböző fajok (fehérmustár, olajretek, facélia, pohánka, takarmányrepce, csillagfürt, bíborhere) jellemzően a gyökereik talajszerkezet alakításával, a talajlazításával, a tápanyagok feltárásával javítják a következő növény gyökérképződési feltételeit, fokozzák a talajéletet. Meg kell említenünk a levélzet talajtakaró hatását is, ami védi a napfénytől, a kiszáradástól, a deflációtól és az eróziótól is a talajfelszínt. A zöldtrágyanövények mindezeken túl még csökkentik a talajok tápanyag-kimosódását, valamint gyomelnyomó és talajfertőtlenítő hatással is bírnak, különösen a fonálférgek esetén. A zöldtrágyanövények leforgatásával javul a talajok szerkezete és vízgazdálkodása is.

Technológia

A zöldtrágyanövények általában nem támasztanak nagy igényeket a magágy és a vetés minőségét illetően, ezért terjedt el a szórt vetéses technológia. Költség szempontból az a legkedvezőbb, ha valamelyik művelethez (pl. tarlóhántás) kapcsoljuk a vetést egy egyszerű, a legtöbb munkagépre felszerelhető szórvavetőgép formájában, így nem kell külön műveletet (a vele járó üzemanyagköltséggel, plusz munkaidővel és talajtaposással együtt) beilleszteni a technológiába. A Güttler kínálatában is szerepel ilyen vetőgép 200, 410 és 660 literes magtartállyal. A maximalistáknak ajánljuk a Güttler GreenMaster kombinációt, amellyel a zöldtrágyanövények vetése professzionálisan megoldható, viszont ez a gépkombináció nem csak erre alkalmas. Így a Güttler GreenMaster egy olyan sokoldalú munkagép, amelyet egész évben, több növénykultúrában is használhat a magágykészítéstől kezdve a vetésen át a növényápolásig, sőt még gyepek gondozására is.

Páska Norbert

agrármérnök-tanár

Tudjon meg többet a Güttler GreenMasterről, fedezze fel, hogy a zöldtrágyanövények professzionális vetésén túl még milyen egyéb műveletekre alkalmas ez a gép!

A cikk szerzője: Páska Norbert