• ugyanakkora, vagy kisebb területen nagyobb termelési érték állítható elő /terület-intenzifikálás/,
• bővülhet a termeszthető növényfajok köre,
• lehetőség adódik a biztonságos kettőstermesztésre,
• növekszik a termesztés biztonsága,
• javul a trágyázás hatékonysága,
• az öntözőmûvek egyrésze alkalmas a belvízkárok mérséklésére.

Az öntözés hazai jelentőségét tudósaink, gyakorló gazdáink hamar felismerték, már az 1700-as évek végén rétöntözés volt Márialigeten (Gy-M-S m.), de még korábbról az 1500-as évek végéről is vannak feljegyzések (Evlia Cselebi török utazótól), hogy a törökök az Alföldön árasztásos rizstermesztést folytattak. A modern öntözés viszont az 1930-as években alakult ki, amit már az 1937. évi XX. törv. jogilag is szabályozott. Ettől kezdve az agrárágazat gazdaságpolitikai kezelésétől függő mértékben napjainkig jelen van az öntözéses gazdálkodás és csak remélni lehet, hogy a jövőben elfoglalhatja gazdaságilag indokolt pozicíóját.

1. táblázat: Magyarország öntözött területe (rizs nélkül), és a kiöntözött víz mennyisége 1990-2001 között
Megnevezés	Mértéke	ÉVEK
		1990	1995	1998	1999	2000	2001
Öntözött terület	ezer ha	217	161	93	34	125	105
Kiöntözött víz	millió m³	395	148	89	27	180	111
1 ha-ra jutó víz	m³	1820	1088	957	794	1440	1057
1 ha-ra jutó víz	mm	182	109	96	79	144	106
Vízjogilag engedélyezett ter.	ezer ha	?	357	264	238	236	230

Ahhoz azonban, hogy az öntözés a jövő növénytermesztésében, különös tekintettel a fenntarthatóságra, előnyök hordozója lehessen alapos jogi, mûszaki és agronómiai ismeretek szükségesek. A gazdálkodók elsődleges feladata megszerezni azokat az agronómiai ismereteket, amelyekkel jó döntéseket hozhatnak:

• az öntözés területi méretezésében>
• a legmegfelelőbb öntözési mód, módszer, eljárás megválasztásában,
• a tanulmány- létesítménytervek (kivitelezési tervek) közötti választásban,
• az öntözéses termesztéssel együttjáró termelésfejlesztési variációk között.

Mindezeket azért említem, mert az öntözés nem egyszerûen elhatározás kérdése. Az öntözéses növénytermesztés megvalósítása, akár csak a szántó-, gyepterület kisebb részén is sokféleképpen hat a vállalkozás egészére:

• nő a termék kibocsátás, annak kezelési gondjaival együtt,
• faj- és fajtaváltásra kerülhet sor,
• megváltozik a talajmûvelés, tápanyag-visszapótlás, a növényvédelem technológiája,
• munkaszervezési változtatásokra kerülhet sor,
• változhat az üzemi ágazatok közötti kapcsolat,
• más típusú szakmai ismeretekre van szükség,
• a termelési költségek növekednek, ehhez pótlólagos pénzügyi forrásokra van szükség.

A csak vázlatosan felsorolt hatásokhoz a szakszerûtlen öntözés káros változásokat is indukálhat:

• talajszerkezet-romlás,
• vízbázis-szennyezés,
• nettó termőterület-csökkenés.

A következőkben többnyire felsorolásszerûen, táblázatok, néhány ábra segítségével vázolom azokat az agronómiai ismereteket, amelyekre a növénytermesztőnek feltétlen szüksége van ahhoz, hogy ne csak „locsoljon” hanem okszerû, jövedelmező öntözéses gazdálkodást folytasson. Négy ilyen területre csoportosíthatók ezek:



csapadék-hőmérséklet összefüggése.

A talaj víz- és levegőgazdálkodása.

A növény és a növényzettel borított terület vízgazdálkodása.

Tanulmány- és létesítménytervek agronómiai értékelése.

A csapadék-hőmérséklet összefüggése



Általánosságban elfogadható a nálunk termeszthető növények - a természetes vízellátottság - a hőmérséklet - tenyészidő összefüggésben, hogy kb. 750 mm/év csapadéknál kevesebb korlátozza az elérhető termést. Ezzel szemben a fontosabb meteorológiai adatokat az 1., 2., 3., 4. ábrák és a 2. táblázat mutatják.

2. táblázat: Csapadék-hasznosulás
Hónap	Hasznosulási mutató
Január	0,8
Február	0,8
Március	0,7
Április	0,7
Május	0,8
Június	0,6-0,8	Mikroklíma
Július	0,6-0,8	szerepe
Augusztus	0,6-0,8	nagy
Szeptember	0,8
Október	0,9
November	0,9
December	0,9

A nagymértékû ingadozásból egyenesen következik, a helyi- vagy közeli mérőállomások adatait célszerû használni az öntözés tervezéséhez, továbbá a hasznosulást és az ingadozást úgy beszámítani, hogy a sokéves átlag 75 %-ban következik be. A meteorológiai tenyészidőben (04. 01.-09. 30.) lehulló csapadék intenzitása (mm/h), hatása a hőmérsékletre, a munkaszervezésre (havonta figyelembe vehető munkanapok száma) szintén tervezési alapadatok. Megemlítem még, hogy több gyakorlati szakember vallja, hogy a növények számára hasznosítható csapadék küszöbértéke: 5 mm.



Itt említeném meg a csapadékhiánnyal összefüggésben használt néhány fogalmat. Szárazságról akkor beszélünk, amikor a növényállomány teljesítménye vízhiány miatt korlátozott. A hosszantartó szárazság akkor minősül aszálynak, ha a vízhiány okozta károsodás visszafordíthatatlan. Formái: légköri-, talaj- és fiziológiai aszály. A 06.-07.-08. hónapokban gyakori a magas hőmérséklet mellett a levegő páratelítettségi hiánya (70 % alatti a páratelítettség). Ilyenkor válhat szükségessé, egyébként felvehető talajvíz készlet mellet is az ún. „frissítő öntözés” (5-10 mm).

A talaj víz- és levegő gazdálkodása



A növények fejlődésünk folyamán különböző mennyiségû vizet igényelnek (a víz fontos növényi alkotórész, kell a fotoszintézishez, szervesanyag-képzéshez, tápanyagok oldásához -szállításához, a hőszabályozáshoz), amit szinte teljes mértékben a talajból vesznek fel. Ugyanakkor a gyökérzónában levegőre is szükségük van, de nemcsak nekik, hanem a számukra hasznos, velük szorosabb (szimbiózis), kevésbé szoros kapcsolatban lévő élőszervezeteknek is. A talaj víz- és levegő gazdálkodását számos tényező befolyásolja. Közülük a fontosabbak:

• mechanikai összetétel,
• szerkezetesség,
• szervesanyag-tartalom, annak minősége,
• ásványi elemek és vegyületeik, azok aránya,
• ásványi elemek összetételéből adódó kémhatás,
• termőréteg vastagsága,
• a szilárd részek és a hézagok aránya,
• a hézagtérfogat hányad vízmegtartó-képessége,
• talajmûvelés. A talajok fizikai tulajdonságaival összefüggő vízgazdálkodási információkat talajminták laboratóriumi vizsgálatával (kiegészítve esetenként növényneveléssel) és szabadföldön elhelyezett mûszerekkel nyerik (tenziométeres, neutronszóródásos, gamma-radiációs készülékek).
  
  
  
  Az öntözéssel kapcsolatos fontosabb fogalmak, paraméterek a következők.
  
  
  
  Maximális vízkapacitás (VK max): az a vízmennyiség, amit a talaj a gravitációval szemben vissza tud tartani. Kifejezési módjai: mm, tömeg %, térfogat%.
  
  
  
  Holtvíztartalom: az aktuális talaj víztartalom azon része, amelyik erősebben kötődik a talajrészecskékhez, mint amilyen szívóerőt (sink) az egyes növényfajok ki tudnak fejteni. Növényfajonként változó érték. A holtvíz tartalomig kiszáradt talajon a növények hervadni kezdenek („hervadási pont”). Kifejezési módjai: mm, tömeg %, térfogat %.
  
  
  
  Víznyelőképesség (vízbefogadó képesség): mértékegysége, mm/h. Fontos mutató az öntözés intenzitásának tervezéséhez.
  
  
  
  Diszponibilis víz (hasznosítható víz): az aktuális talaj víztartalom és a holtvíz tartalom közötti különbség. Ezzel „gazdálkodhat” a növény. Kifejezési módjai: mm, tömeg %, térfogat %.
  
  
  
  Azokban az esetekben, ahol a mm-ben, vagy térfogat%-ban szerepel adat, nem egészen pontos, de megközelíthetően elfogadható átszámítás: 10 cm-es talajban 1 térfogat %-nyi víz = 1 mm. A gravitációval szemben visszatartott víz mennyisége alapvetően a talaj típusától függ:
  
  
  
  Homoktalaj 16-24 térf.%
  
  Homokos vályog 20-28 térf.%
  
  Csernozjom 24-34 térf.%
  
  Réti talaj 32-40 térf.%.
  
  
  
  Az öntözéshez további hasznosítható adatokat tartalmaznak a 3., 4. táblázatok. A hasznosítható (DV) vízzel kapcsolatban említem, hogy a gyakorlati szakemberek általában a DV 50 %-nál javasolják az öntözés megkezdését.
  
  
  
  

  3. táblázat: Különböző mechanikai összetételû talajok néhány vízgazdálkodási paramétere
  Talajtípus	Holtvíz (Hv)	Hasznosítható víz (DV)	150 cm-es talajrétegben tárolható víz (VKmax), mm
  	Térfogat%
  Homok	3-5	6-8	100-110
  Homokos vályog	5-9	9-13	170-200
  Vályog	10-13	15-20	230-300
  Középkötött vályog	14-17	18-22	250-320
  Agyagos vályog	18-24	16-19	240-280
  Agyag	25-32	13-15	200-230

  4. táblázat: Tájékoztató néhány növényfaj összes vízigényére a tenyészidőben
  Növényfaj	Tenyészidő, hó	Összes vízigény	Vízigény* a kritikus dekádban	A tenyészidő ** maximális öntöző vízigénye a DV 40 %-nál
  		mm
  Kukorica	05.-09.	410-550	35-43	270
  Cukorrépa	04.-09.	480-640	43-50	390
  Lucerna	04.-09.	540-700	45-60	350
  Burgonya	05.-08.	350-500	38-46	270
  Szója	05.-09.	350-450	40-50	250
  Gyep	04.-09.	560-800	50-70	380

  
  
  
  
  A talajnedvesség energiaállapotát mutatják, meghatározott talajszelvény vastagságnál az ún. pF görbék. Tulajdonképpen arról adnak felvilágosítást, hogy a különböző méretû pórusok milyen erővel kötik meg a vizet.
  
  
  
  A talajok kémhatása, sótartalma a sók milyensége, nehézfém tartalma elsősorban a növényfajok termeszthetőségére, az öntözés várható hatásaira utalnak (pl. másodlagos elszíkesedés), a nehézfémek pedig a takarmányok, élelmiszerek felhasználósága szempontjából fontosak.
  
  
  
  A termesztett növények túlnyomó többsége a semleges kémhatású (6,5-7,5 pH) tartományban „érzi jól magát”. A savanyú (4,8-6,5 pH) talajokon is díszlenek: burgonya, zab, csillagfürt, len, dohány, paradicsom. Viszonylag tág, 6,0-8,5 pH tartományban is jól teremnek: kukorica, napraforgó, repce, tökfélék, paradicsom.
  
  
  
  A talajok nagy sótartalma korlátozhatja a növényi produkciót, károsíthatja az öntözőberendezéseket. Ilyen tekintetben veszélyes sók: MgCO3, Na2CO3, NaCl, MgCl2, MgSO4. Kedvező, ha a felsoroltak együttes mennyisége a talajoldatban nem több 2,5 g/l-nél.
  
  
  
  A talajban lévő vízformák között, végül szólni kell az altalajvízről (első rétegvíz). Szerepe lehet káros és hasznos is. Káros, ha huzamosan tartózkodik az aktív gyökérzónában. Hasznos, ha 1-3 m mélyen található és felette kapilláris vízemelő zóna van, mert így a növények egyrésze hasznosítani képes. Az összehasonlító vizsgálatok szerint kedvező esetben a növényállomány vízszükségletének 8-15 %-a származhat az altalajvízből.
  
  
  
  
• A növény és a növényzettel borított terület vízgazdálkodása
  
  
  
  A növényfajok az életmûködésükhöz szükséges felvett vízmennyiség töredékét építik be szervezetükbe, nagyrészét elpárologtatják. A növényállománnyal borított terület párologtatása ennél jóval nagyobb, mert az ún. szabad felület is párologtat. Az emberi tevékenység ott, ahol természetes vízhiány van igyekszik mindkét párolgási vízmennyiséget csökkenteni. A nemesítők jobb vízhasznosítású fajtákat állítanak elő, a termesztők okszerû termesztéstechnológiával (vízmegőrző talajmûvelés, optimális tápanyagellátás, megfelelő növénysûrûség, vízpótlás) igyekeznek a növényi produkciót optimalizálni. Éppen a mesterséges vízpótlás mértékének és idejének meghatározásához ismerni kell jó néhány fogalmat, a hozzájuk kapcsolódó és befolyásoló adatokkal együtt.
  
  
  
  Statisztikai vízigény: a növényfajok gyökérzete a talaj hézagtérfogatának meghatározott víz:levegő aránya mellett fejlődő- és mûködőképes. Fontos mutató a talajvízgazdálkodási jellemzőivel együtt az egyszeri vízadag mennyiségére és a kijuttatás intenzitására.
  
  
  
  Néhány jellemző adat:
  
  
  
  Növényfajok Víz:levegő arány a hézagtérfogatban
  
  Kalászosok 72-75:25-28
  
  Kukorica 67-70:30-33
  
  Burgonya 65-68:32-35
  
  Borsó 62-65:35-38
  
  Lucerna 78-80:20-22
  
  Vöröshere 86-90:10-14
  
  Cukorrépa 76-80:20-24
  
  
  
  Transpirációs koefficiens (együttható): a növényfajok változó hatékonysággal használják fel a biomassza előállításához a vizet. Az együttható kifejezésmódja: 1 kg szárazanyag előállításához szükséges víz, l/sza. kg. A nálunk termesztett növényekre vonatkozó érték 300-800 l/sza kg.
  
  
  
  A C4 típusú asszimilációt folytató fajok (pl. kukorica) a C3-sokkal szemben (pl. kalászosgabonák) látszólag előnyben vannak, de ez nem a takarékosabb vízhasznosítás következménye, hanem a nettó fotoszintetikus produktivitás eredménye.
  
  
  
  Evaporáció: a szabad talajfelszín párologtatása. Többféle kifejezési módja ismert: l/m2, mm/m2, mm/ha. Értéke mindenkor függ a talaj vízmegtartó-képességétől, a talaj színétől, léghőmérséklettől, a páratelítettségtől, a légmozgás sebességétől.
  
  
  
  Evapotranspiráció: a szóösszetételből is értelmezhető, hogy ez a mutató a növényzettel borított talaj légnemû vízvesztesége. Kifejezés módja: hasonló, mint az evaporációé. Egyike az öntözéssel kapcsolatos legfontosabb mutatóknak. Mindenkori értékét a transpirációra, evaporációra ható tényezők együttesen alakítják. Amennyiben az evapotranspirációt megfelelő időintervallumokra tagolva (pl. dekádonként) a teljes faji tenyészidőre mérjük, akkor megkapjuk a növényállomány összes vízigényét. Ha koordinátarendszerben ábrázoljuk, akkor „egycsúcsú” görbét kapunk. A görbe, illetve a hozzátartozó vízigény adatok mutatják a növényállomány dinamikus vízigényét. Amely időszak felett a görbe csúcsa van az a növényállomány mértékadó vízigényes időszaka. Ekkor igényli a legtöbb vizet, illetve a felvehető víz hiánya ebben a periódusban okozza a legnagyobb terméskiesést. Ez az időszak legtöbb esetben a termésképzés (virágzás, megtermékenyülés, gumóképzés) látványos 20-30 napja /5. ábra/.
  
  
  
  R>
  
  Az öntözés tervezéséhez további hasznosítható adatok találhatók a 4. táblázatban is.
  
  
  
  

  5. táblázat: Tájékoztató néhány szántóföldi kultúra öntözéses termesztésére átlagos csapadék-ellátottságnál
  Növény	Termésszint, t/ha	Várható öntözési időszak	Átlagos öntözővíz- igény (idénynorma) mm	Mértékadó vízigényes időszak	Egyszeri vízadag, mm	Öntözési fordulók száma
  Cukorrépa (ipari)	45-55	06.01.-08.10.	140-160	06.15.-08.10.	40-60	3-4
  Kukorica (szemes)	11-13	06.20.-08.10.	140-160	07.01.-07.31.	40-60	3-4
  Burgonya (étkezési)	38-45	05.20.-07.20.	170-200	06.10.-07.10.	25-35	6-7
  Lucerna (széna)	11-14	05.20.-08.20.	200-240	06.01.-08.15.	60-80	3-4
  Gyep (zöld)	300-400	05.20.-08.30.	220-260	06.01.-08.15.	70-90	3-4
  Szója (mag)	3,5-4,0	06.10.-08.10.	120-160	06.10.-07.10.	40-50	2-3
  Borsó (mag)	3,8-4,5	04.25.-06.10.	70-100	05.10.-05.25.	25-35	2-3

  
  
  
  
  A 2. és 3. pontban vázoltakhoz még annyit fûznék, hogy a talaj-növény vízgazdálkodási törvényszerûségeiről a leghasználhatóbb információkat az ún. liziméter telepek szolgáltatják. Sajnos csak 1-2 kutatóintézetünkben mûködik ilyen.
  
  
  
  
  
  
  
  
• Tanulmány- és létesítménytervek agronómiai értékelése
  
  
  
  A tervek vázolása előtt az öntözővíz minőségéről a 6. táblázat, a talajok és az öntözés összefüggéseiről a 7. táblázat szolgál információkkal. A gyakoribb öntözési módok és eljárások közötti eligazodást segítik a 6., 7. ábrák. Nem foglalkozom - elsősorban terjedelmi korlátok miatt - az öntözés különleges eseteivel, mint a trágyázó- és a tározó (idényen kívüli) öntözéssel. A trágyázó öntözés során mûtrágyát, hígtrágyát, szennyvizet lehet megfelelő higítással és szigorú jogszabályi előírások betartásával kijuttatni. Tározó öntözés évelő, vagy áttelelő egyéves kultúráknál alkalmazható, tél végén - kora tavasszal fagymentes időben és talajon, 60-80 mm vízadaggal, amikor már ismerjük a 09.-01. hó csapadék adatait.
  
  
  
  

  6. táblázat: Az öntözővizek jellemzése az oldott sók minősége szerint
  A víz típusa	ANIONOK
  	HCO3-+CO32-	SO42-	CL-
  	mg.e.é./l
  a) hidrokarbonátos	0,50-1,00	0-0,25	0-0,25
  b) hidrokarbonátos-szulfátos	0,50-1,00	0,25-0,50	0-0,25
  c) szulfát-hidrokarbonátos	0,25-1,00	0,50-0,75	0-0,25
  d) hidrokarbonát-klorid-szulfátos	0,25-1,00	0-0,25	0,25-0,50
  KATIONOK
  A víz típusa	Na+	Mg2+
  	kationok	Ca2++Mg2+
  	mg.e.é./l
  e) kalciumos	0-0,35	0-0,25
  f) kalcium-magnéziumos	0-0,35	0,25-0,50
  g) magnézium-kalciumos	0-0,35	0,50-1,00
  h) kalcium-nátriumos	0,35-0,50	0-0,50
  i) nátrium-kalciumos	0,50-0,65	0-0,50
  j) nátrium-magnéziumos	> 0,65	0,50-1,00
  k) nátriumos	> 0,50	0-0,50

  7. táblázat: A különböző talajok öntözése esetén figyelembe veendő szempontok
  Talajkategória	Vízvezető képesség mm/óra	Hasznos víz VK%-ban	Öntözési mód	Adagolás sebessége	Víznorma	Adagolás gyakori- sága
  Nagy vízbefogadó képességû, gyengén víztartó talajok	>300	>60	permetező	nem kell megszabni	kicsi v. közepes	gyakran
  Nagy vízbefogadó képességû, közepesen víztartó talajok	>300	50-60	permetező	nem kell megszabni	nagy	közepes
  Jó vízbefogadó képességû, jó víztartó talajok	100-300	50-60	permetező felületi barázdás	nagy nagy	nagy közepes nagy	ritkábban közepes ritkábban
  Közepes vízbefog. képességû, Erősen víztartó talajok	70-100	40-50	permetező sávos csörg. barázdás	max.20 mm/ó közepes közepes	közepes közepes közepes	gyakran közepes közepes
  Közepes vízbefog. képességû, Erősen víztartó talajok	70-100	20-40	permetező sávos csörg. barázdás	max.10 mm/ó kicsi közepes	csak kieg. kicsi kicsi közepes	gyakran közepes
  Rossz vízbefogadó képességû, Erősen víztartó talajok	30-70	20-40	permetező sávos csörg. barázdás	max.10 mm/ó kicsi kicsi	csak kieg. kicsi kicsi	gyakran gyakran
  Igen rossz vízbefogadó képességû, Igen erősen víztartó talajok	Címlapkép: Getty Images #optigép #forester #magazin-2003-05 NEKED AJÁNLJUK Előrendelési akció az Optigép Kft-nél! (X) Szemveszteségtől mentes napraforgó betakarítás AZ ÖNTÖZÉS ÁLTALÁNOS TALAJTANI ALAPJAI Magyarország mezőgazdasági területeinek jelentős része, különösen az alföldi területek erősen aszályérzékenyek. Ennek természetesen részben klimatikus... Ezért kincs az agráradat – XXVII. rész: Adatokra alapozott döntéstámogatás, öntözés és burgonya Komáromban Az Ezért kincs az agráradat sorozatunk harmadik évadjának ötödik részében a burgonya és a takarmánynövények termesztésének adatokon alapuló, modern te... „Jövőre is biztonsággal vethetünk, mert vannak Lindsay center pivot öntözőgépeink” Katasztrófa vagy esély a folytatásra? A Békés megyében gazdálkodó Kiscsákói Kft. ügyvezetője, dr. Makó Attila szerint 2022-ben a választóvonalat az ön... Ezért kincs az agráradat – XXI. rész: Rendszerben gondolkodva gazdálkodnak és fejlesztenek Hajdúböszörményben Ezért kincs az agráradat sorozatunk második évadjának tizedik, novemberi részében a talajjavításra összpontosító termelés az okszerű öntözés technológ... Az aszályban két névre tettük fel a növénytermesztés sikerét: AGROTEC és a Lindsay mezőgazdasági öntözőrendszerek Nézni, ahogy egy bérmunkával, integrációval és saját területekkel 1800–1900 hektáron dolgozó mezőgazdasági vállalkozás kukoricaföldjeinek 90%-án 85 ce... Újgenerációs megoldás az okoseszközökkel működő öntözőgép A hetvenet is meghaladja a múlt év júniusa óta elismert öntözési közösségek száma, és legalább hatvanan vannak azok a gazdálkodói közösségek, amelyek... CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK Tele vannak import szamócával ezek a piacok: meg is kérik az árát Rengeteg még a bizonytalanság Lengyelországban a szamóca 2024-es szezonja körül. Fontos dolgokat közölt Nagy István a magyar borokkal kapcsolatban Nagy István szerint a borászokat a magyar agrárium "elöljárói", tevékenységük évekkel előre jelzi az európai mezőgazdaságra váró kihívásokat, és mutatja a megoldási lehetőségeket. A kistermelőknek is kötelező a szabály: hamarosan minden kiderül Online tájékoztató lesz a DRS termékek jelölésére és forgalmazására vonatkozó szabályozásról. Sok gazda választja a legolcsóbb megoldást - de tényleg jól döntenek? Az Agro-ökológiai Programban a tudatosság mentén kell választani, fontos, hogy ne csak a pontvadászat legyen a cél. Rovartenyésztés tárgy indul a magyar agráregyetemen Új távlatokat nyithat a rovarágazatban az Agroloop és a Széchenyi István Egyetem együttműködése, amelynek keretében kutatni és oktatni is fogják a témát. FRISS HÍREK Fajsúlyos átalakítást jelentett be a Budapest Airport: nem csoda, hogy az állam is rátenné a kezét Új autómárka tarolná le Magyarországot és Európát: ilyen kocsikat árulnak, nagy terveik vannak Idejekorán indul a roham a magyarok kedvenc tengerpartjára: rengeteg turistát várnak, garantált a tumultus Aggódik a hazai bankvezér: hiába indult újra a magyar gazdaság, a neheze még csak most jön Elképesztő balesetben haltak meg többen az M1-es autópályán: senki nem hitte, hogy ilyen létezhet Rettenetes covid-variánsok ütötték fel a fejüket: semmit sem érnek már az eddigi oltások? NÉPSZERŰ CIKKEK 1 8 hónapja Figyelem! 2024-től szigorodnak a gazdálkodók számára a területalapú támogatások szabályai 2 4 hónapja A magyar mezőgazdaság és a hazai termelők helyzete, kilátásai és lehetőségei (X) 3 4 hónapja Ezért kincs az agráradat XXXV. rész: KÖZELEBB A LAJTAMAGHOZ - Több takarónövény és a mesterséges intelligencia fejlesztése is cél (x) 4 3 hónapja A szóját helyettesíteni borsóval? Igen! Most eloszlatjuk a kételyeket (x) 5 4 hónapja Hannover után Budapest: a gépújdonságokról beszélgettünk a szakemberekkel (x) KONFERENCIA Tovább AgroFuture 2024 Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről! AgroFood 2024 Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára! Vállalati Energiamenedzsment 2024 Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek! Agrárium 2024 Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája! EZT OLVASTAD MÁR? AgroNapló  |  2024. május 14. 16:01 Sok gazda választja a legolcsóbb megoldást - de tényleg jól döntenek? Pénzcentrum  |  2024. május 14. 05:34 Magyarok tízezreit várják erre a munkára: napi 18 ezret is lehet keresni, semmilyen papír nem kell Hello vidék  |  2024. május 14. 15:01 Terítéken a Balaton legbizarrabb helye: lerántjuk a leplet a legendás villa történetéről